Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
An old teacher leaning on the concrete wall.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Mellbevágó számok mutatják, hogy miért kellene takarékoskodni nyugdíjas éveinkre

Elgondolkodtató jelentést tette közzé a UBS (ez egy sávjci pénzügyi szolgáltató) a napokban, ebben azt nézték meg, hogy szükség van-e extra megtakarításra is ahhoz, hogy nyugdíjas korában ne nélkülözzön.

A UBS International Pension Gap Index 25 ország kötelező munkáltatói nyugdíjprogramját (ilyen Magyarországon jelllemzően nincs) elemzi, mégpedig olyan szempontból, hogy egy fiktív, 50 éves, medián jövedelmű, nagyvárosban élő női alkalmazottnak (Jane) elegendő-e ezekben a rendszerekben megtakarítania a nyugdíjas évekre, illetve mekkora plusz összeget kellene félretennie annak érdekében, hogy a nyugdíjaskori várható bevételeit és kiadásait összhangba tudja hozni.

A jelentésben elemzett legtöbb városban a plusz megtakarítások elengedhetetlennek bizonyultak a kívánt nyugdíjas életstílus fenntartásához - írja a portfolio.hu.

Ezenkívül az egyes nyugdíjprogramokra jellemző bizonytalanság elővigyázatossági megtakarításokat is szükségessé tesz.

A UBS által elemzett 25 rendszer többségében "Jane"-nek egyéni megtakarításra is szüksége van, mivel

a kötelező nyugdíjprogramok alap- vagy kiegészítő nyugdíja nem fedezi a megszokott életmódját.

MIndössze négy közismert városban nincs szükség további takarékoskodásra, köztük van Barcelona, Milánó, Amszterdam és Mexikóváros, Tokióban azonban majd a dupláját el kell tenni az amúgy megszokott nyugdíjprogramokon felül.

Az elemzésben kitértek a készpénz vagy bankszámla megtakarításokra is. Ha "Jane" Svájcban élne, és befektetés helyett készpénzben tartaná megtakarításait, akkor a bevételéből további 10 százalékpontot kellene megtakarítania, hogy elérje pénzügyi céljait.

A becslések azt mutatják, hogy a svájci "Jane" helyzetében a befektetések tízből kilencszer jobban teljesítenek, mint a készpénzjellegű eszközök.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×