A Nemzetközi Valutaalap megkongatja a vészharangot az államadósság miatt, és fiskális politikai fordulatra szólítja fel az európai országokat, kiemelve Franciaországot, ahol a költségvetési hiány kiugró, és magasak a hitelfelvételi költségek.

„Az államadósságok kilátásai most rosszabbak, mint azt az emberek gondolnák” – nyilatkozta Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap első vezérigazgató-helyettese a The Wall Street Journalnak nyilatkozva, amit a VG szemlézett.

A lap emlékeztet, hogy a piacok nyomást gyakoroltak olyan országokra, mint Franciaország,
ahol az államadósságok megugrottak a világjárvány idején, s ahol a költségvetési hiány továbbra is nagy. A francia hitelfelvételi költségek emelkedtek Németországhoz képest.

A hét végén Michel Barnier, Franciaország új miniszterelnöke jelezte, hogy felemeli a gazdagok adóit, hogy betömhesse a költségvetési lyukakat.

Gopinath szerint elmúltak már azok az idők, amikor a fejlett gazdaságok sikeresen navigálhattak az adóssághegyek között, mert segített a globális megtakarítási bőség, amely lenyomta a kamatlábakat és a kötvényhozamokat.

Most az államadóssággal kapcsolatos aggodalmakkal szemben régen immunisnak tartott országokat is veszélyeztetheti a laza fiskális politika. Európában a kormányoknak 2030-ig további 1100 milliárd dollárnyi extra kiadással kell számolniuk.

Az IMF azt ajánlja, hogy fektessenek be a növekedésbe, még akkor is, ha az állami kiadások csökkennek, s fogadjanak el középtávú költségvetési szabályokat – olvasható.