eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
méh
Nyitókép: Pixabay

Még az aszálynál is nagyobb tragédia fenyegeti a mezőgazdaságot

Amerikai kutatók szerint rendkívül nagy gondot okoz a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. Ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legfőbb probléma a növénytermesztésben.

Sokan aggódnak, mert a globális felmelegedés okozta aszály miatt egyre nehezebb lesz megtermelni az élelmiszerek előállításához szükséges növényeket. Van azonban egy másik probléma is, amit szintén régóta hangoztatnak a tudósok, de nincs előtérben: a csapadékkal együtt a beporzók is eltűnőben vannak.

A hvg.hu által idézett, a Nature Ecology & Evolution című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció arra mutat rá, milyen komoly problémát jelent már most a beporzó rovarok hiánya. Annak fényében, hogy az élelmiszernövények 75 százalékához szükség van ezekre az élőlényekre, meglehetősen ijesztő, hogy

globálisan az élelmiszernövények mintegy 60 százalékának nem jut elegendő rovar, így nem is várható tőlük annyi termés, mint amennyi egyébként lehetne.

Az amerikai Rutgers Egyetem tudósa szerint alapvetően hiányoznak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy mekkora lehet a hiány jelenleg a globális mezőgazdaságban. A szakember ezért egy nemzetközi csapat segítségével azt vizsgálta meg, hogy a kevesebb rovar milyen hatással van az élelmiszertermelésre.

A kutatók elemezték a terménybeporzás egyik legátfogóbb globális adatkészletét, ami azokat a legnépszerűbb élelmiszernövényeket tartalmazza, amelyek terméshozamához beporzókra van szükség. A CropPol nevű adatbázisban három évtizeden át regisztrálták a szakemberek a beporzókról, a viráglátogatásról – vagyis, hogy milyen gyakran szállnak a virágra a rovarok –, valamint magáról a beporzásról.

A szakemberek azt találták, hogy a növények 60 százalékánál elégtelen a beporzás, a probléma pedig a vizsgált 49 különböző növényfaj közül 25-öt érint.

A helyzet az áfonya, a kávé és az alma esetében a legsúlyosabb. A beporzók alacsony száma az adatbázisban szereplő országok 85 százalékát érintette, és mind a hat kontinensre jellemző a probléma – összegez a Science Alert.

Kiderült még, hogy az alacsony beporzószám kevésbé valószínű azokon a területeken, ahol a terület 1 kilométeres körzetében nagyobb erdős rész található.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×