Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
mesterséges intelligencia
Nyitókép: Pixabay

Szabó Péter: a mesterséges intelligencia óriási lendületet ad a gazdaságnak

Bár a cégtulajdonosok zöme ma már olyan munkavállalókat keres, akik értenek a mesterséges intelligenciához, de többségük még nem tudja, hogyan használja azt a cég működésében – mondta az InfoRádióban a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója..

Szabó Péter szerint a felmérések azt mutatják, hogy egyre többen fogadják el Magyarországon is a mesterséges intelligencia elterjedését. A Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója az Infoparlament konferencián azt mondta: a munkáltatók 66 százaléka már nem alkalmazna olyanokat, akik nem értenek a mesterséges intelligenciához (MI), vagy legalábbis nem tudják azt készségszinten használni.

"Még meglepőbb az, hogy ugyanezeknek a vezetőknek a 71 százaléka már a mesterséges intelligencia használatát fontosabbnak tartja, mint az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai tapasztalatokat. Vagyis az, hogy valaki ért az MI-hez, fontosabb lehet, mint akár több évtizednyi munkahelyi gyakorlat" – hangsúlyozta a számítástechnikai szakember.

Ugyanakkor Szabó Péter arra is rámutatott, hogy

a vállalatvezetők kétharmadának nincs terve arra, miként vezesse be a mesterséges intelligenciát a saját cége mindennapjaiba.

"14 ezer százalékkal, vagyis a 142-szeresére nőtt azoknak a LinkedIn profiloknak a száma, amelyek tulajdonosai azt írták az életrajzukba, hogy értenek az MI-hez. Világviszonylatban 800-900 millió ilyen profilról beszélünk, tehát ennyien jelezték, hogy valamilyen módon tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát, legyen az a Copilot, a ChatGPT, vagy bármi más" – tette hozzá.

Mint mondta, ez hatalmas jelzés arra, hogy a mesterséges intelligenciát mindenki szeretné használni, mindenki elvárja, és mindenki meg akarja tanulni a működtetését. A szakember szerint ezt jelzi az is, hogy ma már a munkahelyek 75 százaléka használ mesterséges intelligenciát, de csak töredékük van ezzel tisztában.

"A felmérések azt mutatják, hogy csak a mesterséges intelligencia hatására, 2030-ig, 14 százalékkal fog bővülni a világgazdaság. Márpedig ez 2035-ig egy 40 százalékos munkahatékonyság és termelékenység növekedést jelenthet.

Ez a 14 százalék abszolút értékben Kína teljes éves GDP-je" –

ismertette Szabó Péter.

A Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójának az a véleménye, hogy óriási hiba lenne, ha ebből Európa és benne Magyarország nem tudná kivenni a részét. Ráadásul a kibertámadások által okozott kár globálisan már eléri 10 trillió dollárt, ami megközelíti Kína gazdaságát, és ez a szám gyorsuló ütemben emelkedik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×