Fontos tisztázandó kérdés, hogy az ember valaha rábízhatta-e az önkorlátozást profitorientált cégekre.

"Egy üzletnek nyilván a profittermelés a fő célja, de azért arról se feledkezzünk el, hogy a fogyasztói elégedettség megtartása, a lekötés, a hosszú távú megtartás is. Bízhatunk abban, hogy nem fogja senki a saját piacát tönkretenni vagy kijátszani, bár vannak ilyen üzleti szereplők is, de azt is tudomásul kell venni, hogy a saját érdekük az első helyen szereplő érdek" – tette világossá az InfoRádióban Rab Árpád jövőkutató azzal kapcsolatban, hogy minden részletre kiterjedő szabályozás híján a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekre magukra van bízva a szabályozás.

A digitáliskultúra-szakember szerint

a fogyasztók viselkedése, pénztárcája, a visszajelzések sokszor nagyobb hatással vannak a cégekre, mint az önkorlátozás.

Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az önkorlátozásnál fontosabb az állami vagy a jogi szereplők szabályozó elvárásrendszere, ami kikerülhető, támadható, de nagyon fontos segítség az önszabályozás kialakításában. Szerinte örökös probléma és izgalmas kérdés annak a megítélése, hogy a két végpont, az államilag teljesen szabályozott és a teljesen szabad piac között hol van a helyes út.

"Nyilván nem jó a teljesen államilag szabályozott piac és nem jó a teljesen elszabadult, vadkapitalista környezet sem, de ezek az egyensúlyok nagyon jól szoktak működni" – mondta Rab Árpád, és hozzátette, a mesterséges intelligencia nem érkezett légüres térbe, rengeteg jogi szabály vonatkozott rá az automatizált szolgáltatásoktól kezdve az adatkezelésen át a különféle fogyasztóvédelmi vagy termékmegfelelőségi szabályokig.

Ma már a mesterséges intelligenciára irányuló egyedi szabályozások is vannak, az élen szerinte az Európai Unió jár az AI-törvénycsomaggal. "Nem pontosan azt szabályozza, amire az emberek gondolnak, például pont nem a deepfake-et vagy hasonló dolgokat, de vannak ilyen irányelvek, csak azt látnunk kell, hogy hiába a jog a társadalmi alrendszerek közül a legfelkészültebb, alapvetően nem a jog mondja meg, hogy hogyan viselkedjen a társadalom és mi a helyes, hanem megvannak a társadalmi normák, és a jog megvédi ezeket. Meg kell történnie egy jogi esetnek, és utána tud a jog reagálni rá, és az vonulhat be a kánonba" – vázolta a helyzetet.

Tehát a megelőző szerep, a felkészülés nagyon előtérbe került az új jogi megközelítésekben, és nagyon gyorsan is haladt, aztán viszont mindig "követő" lett.

"Azt szoktuk mondani, hogy az új üzleti modellek esetén általában

négy év az átfutási idő,

mire már kiforrottan tudjuk ezt kezelni. Most egy e-business üzleti modell, egy online üzleti modell átfutása általában két-három év. Tehát a jogra számítani kell, és szerintem tényleg nagyon jól végzi a munkáját, de nem szabad csak arra alapozni, hanem meg kell nézni az eddigi sémákat, meg kell találni a kapaszkodókat" – figyelmeztetett az InfoRádióban Rab Árpád.