Nagy István a borászokat a magyar agrárium „elöljáróinak” nevezte, tevékenységük ugyanis évekkel előre jelzi az európai mezőgazdaságra váró kihívásokat, és mutatja a megoldási lehetőségeket – fogalmazott. Sikerük alapja a példamutató együttműködés, valamint az alkalmazkodóképesség, amely a legnehezebb éveken is átsegítette őket. Hatékony megoldásokra továbbra is szükségük lesz, hiszen világszinten egyre nyilvánvalóbb folyamat a borfogyasztás csökkenése, amelyre a csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentes termékek készítése lehet a válasz. Egyre határozottabb fogyasztói szempont az ár és a minőség mellett az egészségtudatosság, a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés is – tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termelők továbbra is számíthatnak a kormányra, a 2027-ig tartó finanszírozási ciklusban a borászatok több mint 40 milliárd forint állami és uniós támogatásért jelentkezhetnek. Új kiírásként jelenik meg idén az innovációs beruházásokat segítő felhívás, amely új borászati vagy boralapú termékek megjelenéséhez járulhat hozzá. A magyar bor bel- és külföldi népszerűsítésére több mint 2 milliárd forint jut a következő években.
Nagy István kiemelte a termelők adminisztrációs terheinek eddigi csökkentéseit, amelyeket újabb észszerűsítések követhetnek, és elismeréssel szólt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) eredményeiről is. Hozzátette, hogy kormányzati támogatással idén újra megjelenik a Borászati Füzetek, hogy a legfrissebb hírekről a döntéshozók és a termelők azonnal értesülhessenek. Fontos újításnak nevezte emellett az áprilisban élesített, Európában egyedülálló winelabel.hu-t, amely az Agrárminisztérium (AM), a HNT és a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében elkészült borászati termékekhez kapcsolódó digitális tápértékjelölési rendszert mutatja be. A hegyközségi tagok ingyenes használatra jogosultak, az előzetes számítások alapján ez évente félmilliárd forint értéket eredményezhet - mondta az agrárminiszter.
A nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piaci siker ugyanolyan fontos a borászok számára, mint a hagyományok folytatása. Ennek érdekében az ágazatot érintő minden adatra és kutatási eredményre napi szinten kell figyelni, akárcsak a kapcsolatépítés lehetőségeire – tette hozzá Rókusfalvy Pál, aki úgy véli, hogy Magyarország a nemzetközi borpiacon a térség központjaként, a borkultúra egyik érdekes és izgalmas területeként jelenítheti meg magát. Szükség lesz tehát új kapcsolatokra a külföldi forgalmazókkal és fogyasztókkal, de legalább ilyen fontos a belföldi együttműködések ösztönzése, hiszen a termelők versenyképessége múlhat azon, hogy tudnak-e közösen dolgozni a magyar bor sikeréért – mondta a kormánybiztos.
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletág vezetője úgy látja, hogy a bor különleges helyet foglal el az agrártermékek között, hiszen egyszerre része a mezőgazdaságnak, az idegenforgalomnak és a szórakozásnak. Hollósi Dávid közölte, hogy az MBH Bank 20 milliárd forinttal részesedik a borászat csaknem 37 milliárd forintos hitelállományából, és arra törekszik, hogy a feltörekvő gazdálkodók is egyre nagyobb mértékben vehessenek igénybe hiteleket, kedvezményes finanszírozási lehetőségeket, pályázati forrásokat.
A szervezők képviseletében a HNT elnöke közölte, hogy az idei versenyen mind a 22 borvidék bemutatkozik, 230 termelő összesen 897 bormintát küldött a versenyre. Frittmann János hozzátette, hogy a HNT évente 2,5-3 millió liter bor elkészítésében és piacra juttatásában segít, a mostani kereslet alapján az látszik, hogy a "könnyű, gyümölcsös, jó ivású" borok kereslete biztos, ezen a területen találhatnak új lehetőségeket a magyar borászok - tette hozzá.