Akár komoly gazdasági problémákhoz is vezethet a tádzsik állampolgárok által elkövetett márciusi, moszkvai terrorcselekmény, ugyanis az utóbbi időben jelentősen megváltozott az orosz állam és társadalom véleménye, hozzáállása a vendégmunkásokkal kapcsolatban – derül ki a Migrációkutató Intézet elemzéséből. A tanulmány az orosz nemzetbiztonsági kihívások és gazdasági függőségek keretrendszereiben vizsgálja az orosz bevándorláspolitikát.

Az elemzést jegyző Gönczi Róbert az InfoRádióban elmondta: kiemelten magas szerepük van a vendégmunkásoknak az orosz gazdaság működtetésében, mivel nagyjából 4,8 millió ember hiányzik a helyi munkaerőpiacról. Az orosz állam a bevándorlók befogadásával és alkalmazásával igyekszik pótolni a betöltetlen pozíciókat.

Mindeközben a szomszédos régióban, Közép-Ázsia több országában – különösen Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban – jelentős népességrobbanás figyelhető meg, valamint ezeknek az államoknak a gazdasága nagymértékben függ a hazautalt jövedelmektől is. Az orosz kormány természetesen ezeket a tényezőket is figyelembe veszi, és kihasználva a lehetőséget, külföldi munkavállalókat kezdett el toborozni az elmúlt évtizedekben.

A régió államai és Oroszország között kölcsönös egymásra utaltság alakult ki ebben a helyzetben, hiszen

például Tádzsikisztán esetében a GDP-je 51 százalékát teszik ki a hazautalt összegek.

A Migrációkutató Intézet elemzője hozzátette: a térségen belül olyan gazdasági berendezkedés lett a jellemző, amely azt próbálja elősegíteni, hogy minél könnyebben lehessen munkát vállalni Oroszországban az Eurázsiai Gazdasági Unión keresztül. Ezt a tendenciát azonban az utóbbi időben megváltoztatta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, valamint a moszkvai terrortámadást követően az orosz társadalmon belül egyre jelentősebb mértékben megnyilvánuló idegengyűlölet. Mindezek együttes hatása eredményezi azt, hogy

komoly visszaáramlás kezdődött Oroszországból a közép-ázsiai régióba, rengeteg vendégmunkás tér haza.

A külföldi munkavállalók jelentős részének elvesztése viszont súlyos gazdasági következményekkel is járhat. A márciusi terrorcselekmény azonban fokozott óvatosságra intette és szigorúbb szabályok bevezetésére ösztökélte az orosz kormányzatot. Ennek eredménye például, hogy megsokszorozódtak a razziák a munkásszállásokon, valamint a társadalomban is egyre több az elmarasztaló bírálat a vendégmunkásokkal szemben. Gönczi Róbert elmondta: összetett kérdésről van szó, ugyanis az orosz népet általánosságban nagyon erős föderális nacionalizmus jellemi, és Vlagyimir Putyin is számtalanszor kiállt a sokszínű társadalom támogatása mellett, ugyanakkor a márciusi, krasznogorszki terrortámadás miatt

a lakosság „egyre inkább kezd szembefordulni a bevándorlással és a vendégmunkásokkal”.

A szakértő kiemelte, hogy már korábban is több híres orosz politikus és véleményvezér – többek között a februárban elhunyt Alekszej Navalnij – fogalmazott meg éles bírálatot a bevándorláspolitikával szemben, és várakozása szerint ez marad a trend a közeljövőben is.

Nem mindenki megy haza Oroszországból

Az Oroszországot elhagyó vendégmunkások egy része Ukrajnában próbált elhelyezkedni az utóbbi időszakban, ott azonban nehezebb körülmények között tudnak dolgozni. Felismerve a helyzetet, az orosz vezetés a megszállt ukrajnai területekre igyekszik külföldi munkaerőt toborozni. A kivándorlás ugyanakkor nemcsak Oroszországot, hanem a szomszédos országokat, a közép-ázsiai régiót is érinti, és sok vendégmunkás érkezik onnan Közép-Európába, többek közt Lengyelországba. „Most az látszik, hogy lassan elkezd megvalósulni egy régión belül érvényesülő körkörös migrációs áramlat, melynek következtében nagyon sok közép-ázsiai ember vállal munkát például Kazahsztánban is” – magyarázta az elemző.

Az orosz kormány megpróbál gyorsan reagálni a megváltozott helyzetre, ezzel együtt

továbbra is rendkívül fontos számára, hogy fenn lehessen tartani a bevándorlást a munkaerőhiány miatt.

Gönczi Róbert hangsúlyozta: az orosz gazdaság ebből a szempontból nagymértékben függ a közép-ázsiai térségtől, és ennek érdekében az állam megkönnyíti a bevándorlási, a munkavállalási és a tartózkodási engedélyek kibocsátását a vendégmunkások számára. Ugyanakkor a továbbiakban a kormányzat már nem veheti figyelmen kívül azt sem, hogy egy „társadalmi trendforduló” érzékelhető, ami miatt a szakértő szerint az államnak nagyon nehéz lesz a biztonsági kihívások és a gazdasági szükségességek összeegyeztetése.

Gönczi Róbert arról is beszélt, hogy az utóbbi időben egyes közép-ázsiai köztársaságok kormányai óva intették saját állampolgáraikat, hogy orosz állampolgárságot, útlevelet kérjenek, ugyanis egyre gyakoribbá vált mostanában, hogy az érintetteket besorozták az orosz hadseregbe, és az ukrajnai frontra küldték őket. Ráadásul a zsoldos tevékenység a legtöbb közép-ázsiai országban bűncselekménynek számít, vagyis hazájukban eljárás is indulhat az ilyen helyzetbe kerülő emberekkel szemben. Az említett országok arra kérik állampolgáraikat, hogy vagy ne vállaljanak munkát Oroszországban, vagy ha mégis így döntenek, akkor fokozottan figyeljenek arra, hogy milyen dokumentumokat írnak alá.