Hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki Czomba Sándor.

A Magyarországon tartózkodó külföldiek létszáma a KSH adatai szerint 2010 óta 53 ezerrel emelkedett, ami mindössze évi 4 ezer fős átlagos növekedést jelent.

Szó sincs arról, hogy külföldiek tömege lepte volna el hazánkat az elmúlt évtizedben

– hangsúlyozta.

Az adatok azt mutatják, hogy 2010 és 2023 között Magyarországra érkezett 514 ezer külföldiből jelenleg kevesebb, mint a fele, 251 ezer fő tartózkodik hazánkban, ami a teljes népesség csupán 2,6 százaléka. Közülük 36 ezren tanulmányaik miatt tartózkodnak ideiglenesen hazánkban.

A hivatalos adatok szerint 2010 óta 324 ezer magyar állampolgár távozott külföldre, közülük pedig 219 ezren tértek vissza Magyarországra. A hazai vándorlási egyenleg ugyanakkor mintegy 40 ezer fős többletet mutat az elmúlt 13 évben. Ez annak köszönhető, hogy 143 ezer külföldön született magyar állampolgár tért haza Magyarországra – sorolta az adatokat az államtitkár.

Leszögezte: a kormány elkötelezett a magyar munkahelyek védelme mellett, elsődleges célja, hogy a hazai munkaerőhiány enyhítése érdekében elsősorban a mintegy 300 ezer fős magyar munkaerő tartalékot aktivizálja, főként az álláskeresőket és inaktívakat.

Csak abban az esetben jöhetnek harmadik országból munkavállalók, ha a magyar és uniós munkaerő elfogyott.

Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban. Ezzel a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4 országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz a vendégmunkások nem veszik, nem is vehetik el a magyarok munkahelyét.

A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban 2,6 százalék, miközben Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.

Vendégmunkások foglalkoztatására csak és kizárólag azokban a hiányszakmákban kerülhet sor, ahol hazai és európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre. A magyar munkahelyeket többek között kvóta, országlista és negatív foglalkozási lista is védi. A tartósan munkában állók vendégmunkásokra való lecserélése pedig jogszabályilag tiltott Magyarországon – fogalmazott az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a magyar béreket a vendégmunkások nem törik le.