Márciusban tovább lassult az infláció Magyarországon: az éves inflációs ráta 3,6 százalék volt a februári 3,7 százalék után. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss inflációs jelentéséből.

Az éves érték kissé elmaradt az Erste Bank 3,7 százalékos várakozásától, de a meglepetést inkább az okozta, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára stagnált - mondta az InfoRádióban Nagy János, az Erste Bank elemzője. Ebben a kategóriában a használt autókért kellett lényegesen (9,3 százalékkal) kevesebbet fizetni.

Eddig kritikus pont volt az infláción belül az élelmiszerek áremelkedése. Itt lényegében stagnálás van, 0,1 százalékos drágulást regisztrált most a KSH. Ez azt jelenti, hogy éves viszonylatban is alig, mindössze 0,7 százalékkal nőttek az átlagos élelmiszerárak, ami azért jóval kedvezőbb fejlemény az elemző szerint, mint a hosszú ideig két számjegyű mértéket is öltő drágulás.

Az infláció havi alapú 0,8 százalékos emelkedése mögött elsősorban az üzemanyagárak emelkedése áll Nagy János szerint. Ezt részben világpiaci folyamatok hajtják, illetve volt egy jelentősebb forintgyengülés március első két hetében, ami szintén hozzájárult a dráguláshoz.

"Talán még ennél is nagyobb szelet a szolgáltatásinfláció, amely elsősorban

a telefonszolgáltatásoknak a közel tavalyi inflációval történő árkorrekciója miatt következett be. Ennek majd láthatjuk még az áprilisi adatban is a további megjelenését.

Ez a két fő tényező húzta a havi átárazást. Rajtuk kívül pedig a háztartási energia is emelte a havi statisztikát" - mutatott rá az Erste Bank munkatársa.

Mindezzel együtt az elemzők úgy látják, hogy egyelőre csak átmenetileg tér vissza az infláció a célsávba, és az év további hónapjaiban még lehet magasabb ennél a fogyasztói árindex. Ezt megerősítve Nagy János elmondta: áprilisban még - főleg a márciusi adat fényében - az várható, hogy marad az infláció a 3,6-3,7 százalék körüli értékek körül.

"Ennek elsősorban a bázishatás az oka. Tavaly májustól - kevés kivétellel - nagyon minimális átárazások jellemezték a magyar gazdaságot a fogyasztói áraknál. Volt, amikor negatív volt a havi fogyasztói árindex. Ám bármilyen kicsi az áremelkedés, az a fogyasztói árindex emelkedéséhez vezet.

Várakozásaink szerint 5 százalékig mehet el a most 3,6 százalékos mérték.

Korábban ennél vérmesebb várakozásaink is lehettek, ugyanakkor a mérsékelt átárazás itt az év elején azt jelzi, hogy a konjunktúra meglehetősen mérsékelt itthon, és ezért nincs tér egyelőre a cégek előtt az átárazásokra" - fogalmazott az elemző.