Mint ismert, a kis- és középvállalkozások kamatstopját április 1-jével már kivezették, marad a jelzáloghitelek, tehát a lakásfedezet mellett felvett hitelekre megszabott kamatstop. Ezt nagyjából 2 százalékos jegybanki alapkamat körül vezették be, amitől jelenleg messze vagyunk - idézte fel Nagy Márton egy hétfői sajtóeseményen. Mint mondta, nem úgy tűnik, hogy egyhamar visszatérünk ebbe a sávba, hosszú távú lehet a magasabb alapkamat. Ez nem csak Magyarországon van így, a világban is kialakulhat egy ilyen tendencia, ezt hívják pozitív reálkamatlábnak jegyezte meg.

"Mérlegelni kell, hogy ennek mi a szintje, de a lényeg, hogy mindenhol magasabb reálkamatláb alakul ki, mint amilyen a háború előtt volt. Ebből adódóan hosszú távon nem lehet fenntartani a lakossági kamatstopot. Ugyanakkor, a másik oldalról, szükséges, hogy enyhüljön a fogyasztásban az óvatossági motívum, visszatérjen a fogyasztás a korábbi szintre, ezért egyelőre a védeni kell a családokat. Ez indokolja egyébként, hogy június végéig érvényben van a kamatstop" - magyarázta a tárcavezető.

A kormány fog dönteni, de a nemzetgazdasági miniszter szerint az intézkedést december végéig fenn kell tartani,

addig kell majd ismét egyeztetni, hogy indokolható-e a fenntartása vagy sem. Nagy Márton a már említett két szemponttól tenné függővé a kivezetést (óvatossági motívum, fogyasztás visszatérése).

Szó volt a tájékoztatón arról is, hogy a német gazdaság gyengélkedése és a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakuló hazai export miatt nem vár már 3-4 százalékos növekedést 2024-re a kormány, a reális a 2 és fél százalékos bővülés.

Mint mondta, a német gazdasággal kapcsolatos kilátás gyorsan megváltozott, és egy nagyon erősen lecsapódott az exportaktivitásunkban.

"Tavaly az export pozitívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és egy nagyon fontos pillér volt abban, hogy a gazdasági teljesítményünk egy enyhe visszaesést mutatott. Jelenleg az exportunkban csökkenés figyelhető meg, ez februárban is megmutatkozott a külkereskedelmi adatok alapján. Ez a német gazdaság gyengélkedésével függ össze, illetve a járműipari helyzettel, részben az elektromos autózással kapcsolatos kérdéskörökkel" - indokolt Nagy Márton.

Arra számítanak a minisztáriumban, hogy az év további részében az export javulni fog, de az a fajta export hozzáadott érték, ami tavaly megvalósult, idén nem jön össze.

Ez a 2-3 százalék közötti növekedés valójában 2,5 százalékot jelent, ezzel fognak tervezni,

fogalmazott a tárcavezető, felidézve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt a napokban.