A jegybank szerdai közleménye kiemeli, a pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője az InfoRádiónak nyilatkozva megerősítette, több mint 25 éve nem látott csúcson, 21,2 százalékos - záró vagyonnal súlyozott - nettó hozammal zárták a 2023-as évet az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ez közel 5 százalékponttal múlja felül az elmúlt két és fél évtized eddigi legjobb hozamteljesítményét, 2009-ben 16,3 százalék volt a nettó hozam.

Tavaly jellemzően a hosszabb lejáratú kötvényeket tartalmazó vegyes (klasszikus, kiegyensúlyozott) és a magasabb részvényhányadú, növekedési portfóliók értek el magasabb hozamokat. A biztonságosabb, például a pénzpiaci, kockázatkerülő portfóliók többsége valamivel szerényebb - de így is szinte kivétel nélkül kétszámjegyű - teljesítményekkel zárt - mutatott rá a jegybank.

Binder István rámutatott arra is, mivel a 2023 december/2022 decemberi infláció 5,5 százalék volt, ez azt jelenti, hogy

az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi reálhozama mintegy 14,9 százalékot tett ki.

Az önkéntes pénztárak alacsony, 1 százalék alatti éves működési és egyéb költségeit (díjterhelését), és a tagdíjbefizetések után járó 20 százalékos adókedvezményt is figyelembe véve a pénztári megtakarítások továbbra is versenyképes öngondoskodási formának számítanak a nyugdíjcélú előtakarékossági termékek piacán - közölte az MNB.

Binder István a pénztártagoknak azt ajánlotta, minél hosszabb időre tekintsenek vissza, hiszen a pénztárak teljesítménye akkor ad reális képet: az átlagos hozam 7 százalék körülinek tűnik az elmúlt években, a reálhozam pedig 2,3 százalékos, vagyis aki 15 éve elkezdte az öngondoskodást, a nyugdíjcélú megtakarítást, 2,3 százalékkal az infláció fölött "nyert" évente. Azt tanácsolja, aki belép a munka világába, már kezdjen is el takarékoskodni nyugdíjas éveire, akár viszonylag kis összeggel is.