Az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő döntéseket. A Joe Biden elnök aláírásával megjelent közlemény szerint a felfüggesztés ideje alatt az amerikai kormányzat áttekinti a cseppfolyósított földgáz exportjának hatásait az energiaárakra, az amerikai energiabiztonságra és a környezetre. Az elnöki közlemény az új LNG engedélyekre vonatkozó szünetet egyben azzal magyarázza, hogy a klímaválság a mai idők egzisztenciális fenyegetése.

"A lépésnek van egy politikai vonulata, november elején elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, és Joe Bidennek meglehetősen nehéz lehet úgy nekiugrania, hogy miközben ő a klímavédelem élharcosa, csúcsra jár az LNG kitermelése és exportja a tengerentúlon" – magyarázta Tatár Mihály, rámutatva: a cseppfolyós gáz nagyon környezetterhelő energiaforrás – a szénnél például kétszer szennyezőbb –, ha messzire kell szállítani. "Nehézkes azzal kampányolni, hogy a Demokrata Párt megvédi a Föld klímáját, legalábbis az Egyestül Államokban, ehhez képes viszont Amerika elárasztja a világot LNG-vel" – mondta a szakértő. Az export felfüggesztésének másik oka, hogy a Biden-adminisztráció attól tart, hogy olyan mértékű már a gázexport – főként Európába –, hogy emiatt emelkedni fognak az amerikai gázárak.

Az Oeconomus elemzője kifejtette: az orosz–ukrán háború kirobbanása után az európai gázbeszerzés iránya 180 fokos fordulatot vett, és ma már az EU-ba érkező gáz fele az Egyesült Államokból származik, de például Németország esetében ez a függés még nagyobb (80 százalék). A jó hír, hogy mostanáig olyan nagy mennyiségű LNG-exportkapacitás volt engedélyezve az Egyesült Államokban, hogy „normális körülmények között” a döntés nyomán egyelőre nem lesz gond Európa gázellátásával.

„Itt később lehetnek problémák, mondjuk akkor, ha hirtelen beindul a kínai, esetleg európai gazdaság – vagy a kettő egyszerre –, és nagyon megugrik a gázigény a világban, mert akkor megint felszökhet a gáz ára”

– fogalmazott Tatár Mihály.

Mindenképp pozitív fejlemény Európa szempontjából is, hogy „az egész világ arra készül, hogy a jövő a cseppfolyós gázé, és Kanadától Ghánán át egész Oroszországig, mindenhol kapacitásnövelés zajlik: terminálokat építenek, növelik a kiteremést és a cseppfolyósító üzemek számát, úgyhogy lesz elég az LNG-ből – vélekedett az Oeconomus munkatársa, hozzátéve: a kérdés inkább az, hogy milyen áron lehet majd hozzájutni, ha mindenki azt vásárolja. Szerinte az LNG ára nagyjából úgy fog viselkedni, mint a kőolajé: utóbbit sokan termelik és sokan vásárolják, viszont amikor valamilyen geopolitika konfliktus, valamilyen nagy gazdasági esemény előáll, gyorsan elszalad – valamelyik irányba – az ára. Jó példa erre az orosz–ukrán háború, amelynek kezdetén hirtelen megduplázódott a kőolaj ára, vagy a koronavírus-járvány, amikor viszont szinte nulla közelébe zuhant.

Tatár Mihály érdeklődésünkre arra is kitér, hogy az Egyesült Államokat most már határozottan zavarja, hogy a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló. Üzleti oldalról nyilván nagyon előnyös volt a számukra eddig Európa átállása az LNG-re, hiszen a tengerentúlon kitermelt gáz csaknem háromnegyedét Európa vásárolta fel, Amerika pedig a világ legnagyobb termelőjévé/exportőrévé lépett elő. "De nagyon nehéz a vállalt klíma- és zöld átállási célokat elérni, ha közben az egyik legszennyezőbb energiaforrásból az Egyesült Államok a világ meghatározó szereplője" – fogalmazott az Oeconomus vezető elemzője.