A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 januárjában az egy évvel ezelőtti tetőzéséhez képest kevesebb mint hatodára, 3,8 százalékra szorította vissza az infláció mértékét a kormány. Éves alapon a háztartási energia ára 11,3 százalékkal, az üzemanyagok ára 11,9 százalékkal, a tartós fogyasztói cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent - emelte ki a legfrisseb adatokat elemezve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Pénteki közleményében kifejtette, hogy mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. A magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5,0 százalék), a horvátoknál (4,8 százalék), az osztrákoknál (4,3 százalék) vagy a szlovákoknál (4,3 százalék).

A nemzetgazdasági miniszter szerint ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.

Nagy Márton kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6 százalékkal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek.

Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP növekedés eléréséhez tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivitást, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, illetve a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást - hangsúlyozta a miniszter. Ezt támogatja az is, hogy a kormány korábbi vállalásuk betartására kérte az üzemanyagforgalmazókat, arra, hogy térségi szinten is versenyképes, a régiós középmezőnybe tartozó árszínvonalú üzemanyagokat biztosítsanak.

Megszólalt az MNB is

2024 januárjában folytatódott az infláció gyors ütemű csökkenése. 2021 márciusa után 34 hónappal ismét a jegybanki toleranciasávon belülre került az árindex - állapította meg a januári adatok kapcsán a Magyar Nemzeti Bank.

Az infláció lassulása az MNB értékelése szerint továbbra is széles körben érzékelhető, amit

• a fegyelmezett monetáris politika,
• a kormányzat versenyt erősítő lépései,
• a visszafogott kereslet, a bázishatások és
• az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz.

Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az év ezen időszakára jellemző historikus átlag alatt volt, elsősorban az üzemanyagárak csökkenése következtében. Az MNB elemzése ugyanakkor megjegyzi, hogy a január 1-től életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent csak meg a fogyasztói árakban.

Elsősorban szintén az üzemanyagok és mellettük a feldolgozott élelmiszerek vártnál kedvezőbb áralakulása magyarázta a jegybank szakértői szerint, hogy az infláció januárban alacsonyabb lett az MNB decemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzés középértékénél is.

A jegybank várakozását illetően az elemzés megállapítja: az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy rövidebb bázisú (évesített 3hó/3hó) összevetésben a maginfláció és az infláció is 3 százalék alatt alakult.