Megjelent a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány, ami a tavalyi év január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot veszi górcső alá. Ez alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40,4 ezer munkavállalót - számol be róla az Economx.

Mint írják, a 2022-es adatokkal összehasonlítva az ellenőrzések számában növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig csökkenés tapasztalható, utóbbiak aránya 72 százalékról 67 százalékra csökkent. Így a szabálykövető munkáltatók száma pedig 28 százalékról 33 százalékra emelkedett - derül ki a tanulmányból.

A portál azt írja,

az összegzés szerint továbbra is jelentős tény a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálat során ellenőrzött munkavállalók 15,67 százalékát, vagyis több mint 6,3 ezer főt érintett.

A fekete foglalkoztatók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest némi csökkenést mutat, mert 2022-ben a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya egy százalékkal magasabb volt (16,5 százalék).

Viszont a tavalyi évi adat a 2011. óta vizsgált első háromnegyed éves viszonylatban a dobogó harmadik helyére került, vagyis nem állunk túl jól a fekete munkások számában - teszik hozzá.

Hol, és mennyi ember dolgozik feketén?

A legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló, 23-25 százalék az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban fordult elő. De az egy évvel korábbi információkhoz képest az építkezéseken például csökkent a feketén dolgozók száma, ugyanis 2022 azonos időszakában a munkavállalók több mint egy harmadát, 35 százalékát nem jelentették be.

A szabálytalan foglalkoztatás tehát a következőképpen oszlik meg szektoronként:

• a mezőgazdaságban a feketén foglalkoztatottak 2,8 százaléka dolgozik, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi 2 százalékkal;
• a feldolgozóiparban a munkavállalók 5,2 százalékát, míg a gépiparban az 1,6 százalékukat foglalkoztatják feketén;
• a kereskedelemben dolgozók 9,27 százalékát érintette a szabálytalan foglalkoztatás, míg egy évvel korábban 10,5 százalékuk dolgozott bejelentés nélkül;
• a vendéglátásban a feketén foglalkoztatottak száma nem változott, ugyanúgy 10 százalék lett az eredmény.

A leggyakrabban azzal próbálják kimagyarázni a munkáltatók a fekete foglalkoztatást, hogy csak „próbamunka” napon van a munkavállaló és majd csak akkor jelenti be ha „megfelelt” az elvárásoknak.

Gyakran hivatkoznak adminisztrációs jellegű hibákra, főleg a könyvelőket hibáztatva. Valamint abban is bíznak, hogy a nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken elmaradnak az ellenőrzések, ezt leginkább építőiparban és a mezőgazdasági vállalkozásoknál tapasztalták a hatóság szakemberei.

A teljes munkaidő melletti részmunkaidős bejelentés szintén nem ritka szabálytalanság - írják. Azonban ennek a bizonyítása nehéz, mert a tanulmány szerint az állásukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni.

A külföldiek szabálytalan foglalkoztatása a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósul meg leginkább és az építőiparban, a feldolgozóiparban például pékségekben fordul elő gyakran. Ugyanakkor a tanulmány azt állítja, a munkáltatók a harmadik országbeli állampolgárok esetén törekednek a szabályos foglalkoztatásra.

A munkaidővel, bérezéssel is gondok vannak

Mint írják, nagy probléma még, amivel sokszor szembesültek az munkaügyi ellenőrzések során a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések, melyek száma egy év alatt alig csökkent. Utóbb felsorolt problémák az ellenőrzött 40 ezer munkavállalóból több mint 7 ezret érintettek tavaly is és 2022-ben is. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya volt.

A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek. Tavaly a munkabérrel kapcsolatos jogsértésekben érintett munkavállalók száma 4,3 ezer fő volt, egy évvel korábban ennél ezerrel kevesebb - részletezi a portál.

A leggyakoribb kifogás a felmérés szerint azt volt, hogy a munkáltatók nem fizették ki időben az alkalmazottaikat.

A jelentésből kiderül, hogy az intézkedések 70 százaléka anyagi szankció nélkül ért véget. A munkaügyi bírságok többségét a feketefoglalkoztatás miatt szabták ki - derül ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2023. harmadik negyedéves beszámolóiból.

2023 első kilenc hónapja folyamán 2475 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 934 millió forint összegben. A büntetések harmadát, több mint 309 millió forintot az építőipari vállalkozások kapták. A vendéglátásra 100 milliónyi bírságot róttak ki, a feldolgozó és gépiparban 89 milliót kellett fizetni a szabálytalankodó cégeknek.