Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Facebook/ Kézműves Cukrászda

A zselés az örök király – szaloncukorkörkép

Még mindig a zselés a legkedveltebb szaloncukor itthon, hiába bővül a választék – mondta az InfoRádióban a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. Intődy Gábor azt is elmondta, hogy idén átlagosan 7 ezer forintba kerül egy kiló szaloncukor, de a különlegességek nem állnak meg 12 ezernél sem.

Stabil itthon a szaloncukorpiac, évente 3500 tonna kerül a boltokba.

„A kínálaton belül rengeteg a kísérletezés, van, ami jön, van, ami megy, attól függetlenül, hogy a prímet még mindig a zselés szaloncukor viszi, de nagyon kedvelt a marcipános, a kókuszos és a mogyorókrémes is; sorra jelennek meg az új ízek, és a különböző táplálkozási szokásoknak megfelelően megjelent például a vegán szaloncukor is” – mondta az InfoRádióban Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára.

A kézműves gyártóknál kezdenek előretörni egyébként a gyümölccsel, dióval, kesudióval, fügével töltött szaloncukrok is, de van már például birsalmás is, illetve ezek különböző variációi.

Meg is esszük a magunkét: családonként-háztartásonként egy kiló szaloncukrot haza is visznek az emberek, ez a szám is „viszonylag stabil” Intődy Gábor szerint, így mintegy 7,5 milliárdos piacot jelent a szaloncukor Magyarországon.

Az árakról

„Van egy KSH-adatunk, ami októberi és egyéves intervallumra szól: a termékkategória egy év alatt 24 százalékot drágult. Az édességeknél ezt nem csak az infláció húzza magával, hanem a kakaó és a cukor másfélszeres drágulása, ami mindenképp beépül a termékárba. A vásárlók a karácsonyi édességet viszont megvásárolják akkor is, ha drágább, legfeljebb kicsit kevesebbet, illetve kipróbálnak más márkákat is, a minőségre azért figyelve” – ecsetelte.

Még azt is elmondta, hogy silány szaloncukor ma már nem nagyon van, a bevonómasszás termékek szinte eltűntek, de a vásárlók is inkább keresik az olcsóbb, de minőségi terméket keresni.

A kilóár átlagosan 7 ezer forint, a kézműves szaloncukrok viszont 12-15 ezer forintba is „belemennek”, valószínűleg egy mangós-diós szaloncukor még a 15 ezer forintot is meghaladja kilónként.

„A jó hír viszont az, hogy a nagyon különleges termékeket akár darabonként is meg lehet vásárolni.”

A főtitkár szólt még arról is, hogy ajándékként az édesség egyre gyakoribb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×