A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogottabb beruházási teljesítménye mellett az állami tulajdonú vállalatok is mérsékelték fejlesztéseiket, ez utóbbiaknál meghatározóan az uniós forrásból megvalósuló projektek kisebb ráfordításai okozták a beruházások csökkenését - jelezte a KSH.

Az előző negyedévhez mért 4,1 százalékos esésen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent.

Az előző év azonos időszakához képest a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházások 24 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,0 százalékkal emelkedett.

Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 6,9 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható - ismertette a KSH.

A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10 százalékkal csökkent, a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 18 százalékkal esett vissza, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 17 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.

A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítmény. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben 7,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét kétszámjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt.

A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt,

amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár - részben kapacitásbővítő - fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható - derül ki a KSH jelentéséből.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése.

A szállítás, raktározás beruházási volumene az első negyedévi növekedéssel ellentétben jelentősen, 29 százalékkal csökkent elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 14 százalékkal esett vissza,

amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt csökkentették az építési és az importgép és -járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.

Az energiaipar fejlesztései reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a folyóáras adatokban enyhe növekedés mutatkozott szinte minden nagyobb szolgáltató esetében.

A nemzetgazdasági beruházások második negyedévi, 13,5 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar 2,1 százalékponttal lassította. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése rendre 4,5, 4,0, 0,3, 0,7 százalékponttal hozzájárult a beruházási volumencsökkenéséhez - közölte a KSH.