eur:
406.44
usd:
378.15
bux:
76569.74
2024. november 8. péntek Zsombor
Lentner Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem, Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet megbízott tanszékvezetője, a KINCS Családtudományi Szakmai Kollégiumának tagja beszédet mond a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) valamint a Károli Gáspár Református Egyetem közötti szakmai együttműködési megállapodás aláírásán a Károli Gáspár Református Egyetem Károlyi-Csekonics Palota dísztermében 2021. november 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Itt a magyarázat a "pofátlan túlárazásokra"

Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal tud a leghatékonyabban fellépni a „pofátlan túlárazások” terén, az árfigyelő működése beváltotta a reményeket. A magyar élelmiszeripar versenyképessége azonban nagyon alacsony – közölte Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.

A közgazdász a Növekedés.hu-nak nyilatkozva azt mondta, a GVH tavasszal elindított tényfeltáró tevékenysége, majd az árfigyelő rendszere az infláció-fékezés hatékony eszközének bizonyult.

A fogyasztói kosárban az élelmiszervásárlás a legnagyobb arányú a legtöbb társadalmi csoportnál, így az élelmiszerárak alakulása az inflációt igen nagy mértékben befolyásolja – jelezte, sajnálatosnak nevezve, hogy

a hatósági árszabályozás 2022 év eleji bevezetése után az élelmiszerek piacán sorozatosak voltak a kereskedői túlárazások.

Úgy folytatta, hogy a kormány által bevezetett tavalyi év eleji élelmiszer hatósági árak messzemenőleg tükrözték a jó szándékot, a szociális érzékenységet, ám főleg a nagyobb élelmiszerüzletláncok megkerülték a kormány szándékát, sőt azzal éppen ellentétes hatást idéztek elő.

A hatósági árazott termékekből a készletezésük sok esetben ugyanis nem érte el az igényeket, míg a hasonló, úgynevezett helyettesítő termékekre jelentős árrést raktak.

Így történhetett meg, hogy például a tej- és tejtermék árak 80 százalékkal emelkedtek – tette hozzá.

Az árfigyelő rendszer alkalmas a reális ár-érték arány visszaállítására, az indokolatlan túlárazások megszüntetésére,

hiszen az árak összehasonlíthatósága által egyrészt a túlárazó kereskedő lelepleződik, ezzel veszít a jó hírnevéből, másrészt a fogyasztó is oda megy vásárolni, ahol ugyanazt a terméket kedvezőbb áron kapja meg – hangsúlyozta a szakértő.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kereskedők az emelkedő költségeket gyorsan áthárították a fogyasztókra, sőt még ennél is nagyobb drágulást idéztek elő.

Magyarországon megjelent a profit húzta infláció, mint az árszínvonal emelkedés egyik komponense, amelyben az élelmiszeráruházak az élen jártak. Viszont a jövőbeli inflációs pálya szempontjából kiemelt jelentőségű lesz, hogy a nyersanyagárak jelenlegi, csökkenő trendje is hasonlóan gyorsan megjelenjen a fogyasztói árakban – tette hozzá.

Közölte,

számos ágazatban kimutatható, hogy a vállalatok a költségek emelkedésén felül árazták a termékeiket és szolgáltatásaikat az elmúlt években.

Ezekben az ágazatokban a GVH úgy tud segíteni, hogy átláthatóvá, összehasonlítható teszi az árakat, amivel a tisztességes alapokon nyugvó piaci verseny újraépítését előmozdítja – mondta Lentner Csaba.

Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető, hogy az árfigyelőben megtalálható 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az árak, ami alig pár hét alatt közel két százalékkal járulhatott hozzá az élelmiszer-infláció mérséklődéséhez, azt válaszolta, hogy megfelelő visszatartó erővel bír a versenyhivatal. A kereskedők elgondolkodnak azon, hogy megéri-e az árakat tovább srófolni. Az a kereskedő viszont, amelyik hosszabb távon tervez, és a piacon szeretne maradni, nem kockáztathatja meg, hogy a GVH ellenőrzések során lelepleződjön, hiszen ezzel vásárlókat veszíthet, sőt az üzleti tisztességén is csorba eshet.

Elmondta, lássuk be, volt egy időszak amikor szabad volt a pálya, ahol lényegében szabadon, ellenőrizetlenül emelhettek árakat, de most ennek vége. Kevesebb profittal is be kell érjék – fogalmazott a közgazdász.

„A magyar kormány elkötelezett az infláció ellenes küzdelemben. Kézben tartja a lakossági rezsiköltségeket, törekszik a fegyelmezett államháztartási gazdálkodásra. Ám álláspontom szerint állami térfélen most a Gazdasági Versenyhivatal tehet legtöbbet az infláció lefékezésére” – emelte ki Lentner Csaba.

Az interjúban elhangzott, hogy augusztus 1-jétől a kormány kivezeti az árstopokat és megemeli a kötelező akciózás mértékét. A közgazdász erről azt mondta, hogy az eddigi árstoppos termékek lesznek a kötelező akciózás újabb termékei.

A kedvező hatás eléréséhez természetesen szükség van a forint-euró árfolyam kedvező alakulására is, a forintot ne érjék újabb spekulációs támadások, mert ez a jelentős élelmiszerimportra drágító hatást gyakorolhat, sőt, feszültségeket hozhat a piacon – figyelmeztetett a szakértő.

„Számításaim szerint július végére már bőven 20 százalék alá csökkent az infláció. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank intézkedései célt értek. A megfelelően kézben tartott élelmiszerpiaci viszonyok, a levédett lakossági rezsiköltségek, és a nemzeti bank kamatpolitikája az infláció elleni küzdelemben még további lehetőségeket is jelenthet. Szükség van a kormány, a GVH és a jegybank közötti folyamatos egyeztetésekre, a gyorsan változó világgazdasági helyzethez való alkalmazkodásra, és az esetleges negatívumok hazai piacon való semlegesítésére” – hangsúlyozta Lentner Csaba, hozzátéve, hogy az infláció ellenes küzdelem még csak éppen elkezdődött, sok tennivaló van még.

Hozzátette:

10 százalékig – a versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank hatékony fellépéseivel – az év végéig simán levihető az infláció, de ahhoz, hogy további csökkenés történjen, bizonyos ágazati problémákat meg kell oldani,

különösen a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelynek termelése, Bulgáriát leszámítva, a legversenyképtelenebb az Európai Unióban.

A legfőbb problémának azt nevezte, hogy a rendszerváltozás idején szétesett, majd jobbára a baloldali kormányok alatt szétprivatizált mezőgazdasági élelmiszerfeldolgozók és kereskedő cégek a termelőkkel nincsenek egy vertikumban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.

Robert Fico: két köztársasági elnök "a szlovákellenes erők mesterséges terméke"

Elítélte a pozsonyi parlament Andrej Kiska volt köztársasági elnöknek az adóügyben tett lépéseit. A határozati javaslatot azután szavazta meg a törvényhozás, hogy Kiskát adócsalás ügyében jogerősen elítélte a bíróság. Kiska politikai okokat lát az ügye mögött.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Mol ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik. Közben a nemzetközi hangulat vegyesen alakul, Európában esnek a tőzsdék, az USA-ban pedig felemás mozgásokat láthatunk, az olajár pedig esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×