eur:
389.09
usd:
359.01
bux:
68095.19
2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
A Mavir Zrt. kapcsolóállomása az ország legnagyobb egybefüggő napelemparkja mellett Mezőcsát határában az erőmű átadásának napján, 2023. június 6-án. A mezőcsáti erőmű évente összesen 372 GWh villamos energiát képes termelni. Ez az energiamennyiség elegendő a kétszázezer lakosú Debrecen fél évnyi, vagy a mintegy 5700 lakosú Mezőcsát 21 évnyi energiafogyasztásának kielégítésére. Az erőmű üzembe állításával évente akár 130 000 tonnával is csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Batta Gergő: új kihívásokra kell felkészíteni a villamosenergia-rendszert

Alapvető átalakulás zajlik az európai és a magyarországi villamosenergia-rendszerben is, aminek a kiszolgálására 2030-ig, többszáz milliárd forintos fejlesztésre lesz szükség az átviteli és elosztóhálózatokon. Eközben az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelők számának dinamikus felfutásával összefüggésben alapvetően átalakulnak az árampiaci viszonyok is, egyre többször láthatók negatív árak az európai tőzsdéken, ami alkalmazkodásra kényszeríti az erőművi befektetőket is.

A magyarországi villamosenergia-rendszer fejlesztése és üzemeltetése, ahogyan Európában mindenütt, alapvetően az átviteli és az elosztói engedélyesek feladata, küldetése. Az átviteli hálózatot a rendszerirányítók, Magyarországon a MAVIR ZRt. üzemelteti és fejleszti, ez a 400, 220 és 750 kilovoltos rendszereket, távvezetékeket, al- és kapcsolóállomásokat jelenti. A 220 kilovolt alatti szinten a három elosztói engedélyes társaságcsoport működik, ezen hálózatokhoz csatlakoznak közvetlenül ipari vagy háztartási fogyasztók. Autós hasonlattal élve, a rendszerirányító MAVIR tartja fenn az autópálya-hálózatot, az elosztók pedig minden egyéb közutat. Az elmúlt években fontos változás volt, hogy a hálózatfejlesztési tervet az átviteli és elosztói engedélyesek közösen készítették, készítik, együtt vizsgáljuk a fogyasztók és a termelők által megfogalmazott igényeket – mondta el az InfoRádió, Energiavilág című műsorában Batta Gergő, a MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese. Ez a közös hálózatszámítási és tervezési munka a megoldása, hogy optimális megoldás születhessen időben és pénzben, költségben egyaránt.

A villamos energia ára egy hosszú és viszonylag bonyolult rendszerben, értékláncban alakul ki. Korábban – emlékeztetett Batta Gergő – úgynevezett merit order, fedezeti lista, vagy bekapcsolási sorrend alapján zajlott a teherelosztás, amiben a különböző költséggel termelő erőművek szerepeltek, a legolcsóbbtól, a legdrágábbig haladva. A növekményköltség elve alapján sorolták be az egyes egységeket, az adott időszak energiaigényének megfelelően. A piacnyitással – tette hozzá a MAVIR ZRt. vezérigazgató-helyettese –, ami 2008-ban vált teljessé Magyarországon, már piaci elvek alapján dől el a villamos energia ára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az erőműveknek ugyanúgy vannak költségeik, amennyibe egy-egy megawattnyi áram előállítása kerül, ezt tőzsdére viszik. Európában számos áramtőzsde működik, a magyarországi HUPX az egyik ezek közül. A tőzsdén pedig egyszerűen a kereslet-kínálat alapján alakulnak ki az árak, a különböző termékekre, vagyis, hogy mondjuk folyamatos, vagyis úgynevezett zsinórszállításról van szó, vagy éppen a fogyasztási csúcsokban, rövid idejű betáplálásról. Hagyományosan, amikor több volt az igény – magyarázta Batta Gergő –, jellemzően a csúcsidőszakokban, mondjuk téli estéken, vagy újabban nyáron a kánikulában, amikor az irodaházakat, bevásárlóközpontokat hűteni kell, akkor egyre több erőművet kellett a behívni a rendszerbe, érthetően magasabb volt a nagykereskedelmi ár, amikor kevesebb villanyra volt szükség, akkor a nagykereskedelmi árak is csökkentek. Az energiaátmenet eredményeként, amikor igyekszünk minél nagyobb mennyiségben időjárásfüggő, zöldenergiát behozni a rendszerbe, és ilyen egységek egyre nagyobb arányban vannak már jelen az európai és a magyarországi rendszerben is,

a napsütéses órákban viszonylag jó kihasználtsággal lehet üzemeltetni mondjuk a napelemeket. De nem biztos – tette hozzá –, hogy akkor éppen van erre az energiára igény.

Ezek a mennyiségek beömlenek a tőzsdékre, a kínálati oldalon, kisebb kereslet mellett, és óhatatlanul viszik lefelé az árakat. Ennek a változásnak az eredményeként azt lehet látni a MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese szerint, hogy az úgynevezett csúcsárak, ami a legmagasabb fogyasztású időszakokban jellemzők voltak, elkezdtek lefelé menni. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a reggeli és az esti csúcs között, napközben volt egy állandósult állapotnak nevezett, viszonylagos nyugalmi időszak, itt most erősen be tud esni az ár. Bizonyos időszakokban akár negatív árak is lehetnek, ami azt jelenti, hogy termelek, és még fizetek is érte, hogy valaki azt elfogyassza. A kiskereskedelmi, de még a piaci-üzleti szegmensben az árakat mindezek alapján már a kereskedők határozzák meg, a saját stratégiájuknak megfelelően. Ezekben az árakban, az energia költsége mellett, megjelenik még a rendszerhasználat, a rendszerirányítás költsége, ami egyrészt magának a villamosenergia-hálózatnak a fenntartását, fejlesztését fedezi, illetve az energiarendszer termelés-fogyasztás egyensúlyának a fenntartási költsége, hiszen a villamosenergia-rendszerben ezt a rendszerirányítónak minden másodpercben biztosítania kell. Vagyis az esetleges többletet leszabályozni, a hiányt pedig pótolni, és mindkettőnek költsége, ára van, amit a MAVIR is a piacról tud beszerezni, egy speciális részpiacról, amit rendszerszintű szolgáltatások piacának nevezünk.

A villamosenergia-rendszerben jelentkező kihívásokat illetően Batta Gergő elmondta, hogy miután egy meglehetősen összetett láncolatról beszélünk, nagyon sokrétű a kihívások rendszere is. Az egyik komoly kihívás, hogy alapvetően megváltozott, és folyamatosan változik az európai és a magyar villamosenergia-rendszer struktúrája is. Hagyományosan néhány nagy termelő kapcsolódott a rendszerhez és az általuk termelt energiát kellett a rendszerirányítónak elosztani a fogyasztók között. Centrális rendszerek épültek fel, ez tudta a leghatékonyabban kiszolgálni a fogyasztást, és az export-import folyamatokat – jelezte a vezérigazgató-helyettes. Mára a helyzet alapvetően megváltozott, a jellemzően időjárásfüggő megújuló forrásokra alapozott decentralizált termelés felfutásával már Magyarországon is több ezer kisebb termelőegység kapcsolódik a hálózathoz. Ezek az egységek alapvetően és eredendően a saját fogyasztás kielégítésére épültek, mondjuk egy iparvállalat, vagy egy lakópark, egy bevásárlóközpont esetében, de ma már beszállítói a villamosenergia-rendszernek is. Ezzel együtt erősödött meg az önellátás, a függetlenedés gondolata, hogyan oldható meg az energiaellátás a külvilág, a nagy rendszerhez való kapcsolódás nélkül. Ez a változás – jelezte Batta Gergő – azt okozza, hogy van egy erős átviteli hálózatunk, amely nagyon szűkös időben és nagyon ritkán van kihasználva. A maradék időszakban részterhelésekkel működik, és azt biztosítja, ha bizonyos hálózati elemek kiesnek, akkor legyen más infrastruktúra, ami azt az áramlást el tudja vinni, és folyamatosan garantálja a villamosenergia-ellátás biztonságát.

Ez egy nagyon fontos biztonsági elv, hogy mindenkor garantálható legyen a villamosenergia-szolgáltatás.

Ugyanakkor minden egyes gépnek van egy optimális üzemvitele, van egy optimális terhelési szintje, és a tankönyvek azt szokták mondani, hogy akkor működik jól valami, ha egyszer bekapcsoljuk, optimális terhelésen hagyva járatjuk az életciklusának a végéig, majd kikapcsoljuk – magyarázta a MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese. Nyilván ez az elmélet – tette hozzá Batta Gergő –, a gyakorlat nagyon más ma már, de a villamosenergia-rendszerben azért lehet azt látni, hogy bár van egy villamos energia, ami egy jó definiált, sterilnek mondható termék, amivel kereskednek különböző árutőzsdéken, ugyanakkor azért ennek vannak különböző műszaki paraméterei is. Ezek mind befolyásolják a magyar, sőt az egész egységes európai rendszer üzemeltetési körülményeit, üzemállapotait a különböző időszakokban. A hálózati elemeket – alállomásokat, távvezetékeket – ezek nyilván eltérő mértékben érintik, de ettől függetlenül, akár gyenge kihasználtság, vagy éppen komoly terhelés alatt is, folyamatosan üzemben kell tartanunk ezeket az eszközöket, berendezéseket, az ellátás folyamatossága érdekében – hangsúlyozta Batta Gergő, hozzátéve, hogy ez az egyik nagy hálózati kihívás. Ez egy nagyon összetett kérdés, van egy hálózati része, ami az infrastruktúra gerincét alkotja, van egy erőműves része, ami a villamos energiát megtermeli, és a harmadik a fogyasztás, amit valahogy a kettővel össze kell tudni egyeztetni – magyarázta Batta Gergő arra a kérdésre válaszolva, hogy a decentralizált termelés mekkora kihívást jelent a jelenlegi rendszer szempontjából. Az egyik szállítási kérdés, a másik pedig a termelés térben és időben – folytatta a MAVIR ZRt. vezérigazgató-helyettese, hozzátéve: akkor kell termelni villamos energiát, amikor arra szükség van egészen addig, amíg valamilyen más eszköz nem tudja megvalósítani a tárolást, illetve el kell tudni szállítani abból a pontból, ahol termeljük, oda, ahol a fogyasztás van. Mert fontos, hogy a termelés helye szinte sosem esik egybe a fogyasztás helyével. Robbanásszerű eseménysort látunk az elmúlt néhány évben, közel ötezer megawattnyi napelemes erőmű kapott műszaki-gazdasági tájékoztatót vagy rendelkezik már csatlakozási szerződéssel – érvelt. Ezeknek az építése jelenleg is zajlik és folyamatosan jönnek és csatlakoznak a hálózathoz. Két évvel ezelőtt kezdődött ez a sztori, hogy hogyan lehet a különböző elosztóknak, illetve az átviteli rendszereknek együttműködni abban, hogy az igényeket közösen vizsgálják meg és annak mentén határozzák meg azt a stratégiát és azt a fejlesztési politikát, amivel a leggyorsabban és a legolcsóbban lehet fejleszteni a hálózatot – emlékeztetett Batta Gergő. Ezt követően lehetett pályázni ilyen jellegű kapacitásokért, illetve hálózati csatlakozási pontokért, és beérkezett majdnem még egyszer 5000 megawatt. Ennek már nem volt annyira domináns része a napelem, már csak 3800 megawattnyi, és 1100 megawattnyi más forrás, részben energiatárolók.

A legfrissebb adatok szerint, valamivel több, mint 5000 megawattnyi – háztartási és ipari méretű – napelemes kapacitás üzemel a magyarországi rendszerben. Ehhez képest még egyszer ekkora mennyiségű igényt fogadtak már be az átviteli és elosztói engedélyesek, és ezt megközelítő nagyságrendű, tervezett napelemes kapacitás vár csatlakozási lehetőségre. Nagyon fontos lesz a nap végén, hogy ezeknek egy része üzleti alapon gondolkozott és hozta létre a projektjét és a finanszírozását is ennek mentén alakította ki – hangsúlyozta Batta Gergő, hozzátéve, hogy volt egy jó pár, amely még a támogatási rendszereknek az eredményeképpen épít naperőművet, ami régebben a KÁT volt, újabban már ez a METÁR típusú támogatás. A támogatási rendszerek egyfajta árat garantálnak, amit mindenképpen kifizetnek a termelőnek, ha ő villamos energiát termel. Vannak egyéb részletszabályok is, ennél azért bonyolultabb ez a modell, de a lényege az, hogy amit el tudnak adni a tőzsdén, az abból jövő bevétel tudja kompenzálni azt, amit kifizetnek az erőműveknek. Érdekes lesz, hogy mennyi fog megépülni ténylegesen, hogy mennyire lesz ez a rendszer fenntartható mind pénzügyileg, mind pedig műszaki szempontból – vélekedett a MAVIR ZRt. operatív vezérigazgató-helyettese. Ha élesen nyílik szét a kereslet meg a kínálat alapvető törvényszerűsége, akkor azokat a folyamatokat látjuk majd erősödni, amit most is látunk már részben, hogy jóval nagyobb a kínálat, mint a kereslet, és emiatt az árak lefelé mennek. Könnyen elképzelhető Batta Gergő szerint egy olyan szcenárió akár három-négy-öt éves időtávban is, hogy

masszívan negatív árak alakulnak ki, vagy nagyon olcsó lesz a villamos energia, körülbelül délelőtt kilenctől délután négyig, tavasztól őszig, amikor süt a nap,

és nyilván ennek is lesznek majd hatásai mind a szereplők viselkedésére, mind az infrastruktúrára.

Azok az erőművek, amelyek önköltséggel termelnek villamos energiát egy olyan rendszerben, ahol fizetni kell azért, hogy el tudják adni a villamos energiát, mert az adott időszakban negatív árak alakulnak ki a tőzsdéken, nyilván nem tudnak rentábilisan működni – mondta Batta Gergő –, vagy akkor tudnak rentábilisan működni, ha ezt a veszteségét más forrásból tudja finanszírozni, ilyen lehet például a szabályozás, a rendszerszintű szolgáltatások piaca, ahol különböző energiatermékeket lehet értékesíteni, főként az átviteli rendszerirányító részére, az egyensúly fenntartása érdekében. De – tette hozzá a MAVIR operatív vezérigazgató-helyettese –, ha ezzel kell keresztfinanszírozni azt, hogy egyébként a konvencionális, régi típusú gázos, nukleáris vagy bármilyen szenes típusú erőművek működjenek a rendszerben, akkor ez azt fogja hozni, hogy a rendszerszintű szolgáltatások költsége lesz nagyon magas, ami a nap végén valahol nyilván megjelenik költségként. Vagy az ipari nagyfogyasztók fogják fizetni, vagy az összes fogyasztó fogja finanszírozni – jegyezte meg. A belföldi konvencionális erőművek rendelkezésre állása egyben egy kiemelt ellátásbiztonsági kérdés is, így ezeket a kérdéseket minden esetben komplexen szabad csak értékelni. Ugyanakkor a piaci változásnak, átalakulásnak van pozitív hatása is, hogy el tudnak indulni olyan technológiai és kutatásfejlesztési programok, amelyek főként a tárolással kapcsolatosak, hiszen, ha negatív áron tudok villamos energiát vásárolni, akkor az adott időszakban akár a fogyasztónak, akár a termelőnek is megéri tárolni, vagy azért, hogy majd később magasabb áron adja el, vagy azért, hogy később, amikor drágább az áram, továbbra is olcsóbb árammal tudjon termelni.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az EP-választásról: egyszemélyes pártoknál gyakori, hogy Brüszelből csinálnak belpolitikát
Aréna

Elemzők az EP-választásról: egyszemélyes pártoknál gyakori, hogy Brüszelből csinálnak belpolitikát

Az Európai Parlament szerepéről, a választás tétjéről és az Európai Bizottság várható elnökéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense és Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.31. péntek, 18:00
Dobrev Klára
a DK árnyék-miniszterelnöke, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője
Háromhetes mélypontjára esett a forint

Háromhetes mélypontjára esett a forint

Kedd délután óta gyakorlatilag megállás nélkül gyengült a forint a vezető devizákkal szemben, az euróval szemben a 390-es szintet is megközelítette az árfolyam csütörtökön, majd a vártnál minimálisan jobb amerikai GDP-adat mellett is hirtelen erőre kapott és 389 alá bukott a jegyzés. A holnapi amerikai inflációs adat még a mai GDP-adatnál is fontosabb lesz, amely akár komolyabb kilengéseket is hozhat a forint piacára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×