A svájci IMD versenyképesség kutatóintézet 64 országot tartalmazó listája alapján Magyarország egészen 2022-ig minden évben javította versenyképességét, de 2022-ről 2023-ra héthelynyit lecsúsztunk – mondta el az InfoRádióban Csath Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.

A szakember szerint érdekes Budapestnek a V4-eken, illetve a teljes EU-n belüli helyezése a rangsorban. Magyarországon kívül csak Szlovákia rontotta a pozícióját négy hellyel. Lengyelország és Csehország viszont 7-8 hellyel javította a pozícióját. Az Európai Unió tagországa közül hét ország előrelépett, 16 pedig rontott a helyezésén, míg a többiek rangsoron belüli helye változatlan maradt.

A kutató szerint Magyarország romló versenyképességi helyezése a kiugróan magas inflációnak, a romló egészségügyi ellátórendszernek, a kiszámíthatóság és átláthatóság hiányának, a fizetési mérleg egyensúlyproblémájának, a GDP csökkenésének, a magas költségvetési hiánynak és a termelékenység romlásának tudható be. De az sem segíti a versenyképességet, hogy túl nagy az állami beruházások aránya a magánszektoréval szemben, és túl sok az olyan összeszerelő vállalkozás, amely mind csak az állami támogatás, az alacsony társasági adó és az alacsony bérek miatt jön Magyarországra – tette hozzá Csath Magdolna.

Az egyetemi kutató úgy véli, hogy a legfrissebb, versenyképességeket összehasonlító rangsorban látható előrelépésekből az a tanulság vonható le, hogy tudásalapú, válságálló beruházásokkal még a magas társasági adóval működő országok is képesek lehetnek a folyamatos előrelépésre a nemzetközi versenyképességi listákon.