Gál Pál Zoltán szerint az index összetevőit vizsgálva a szakmai hangulat voltaképp optimista, és biztatóbb, mint egyéb nemzetgazdasági ágazatok mutatói. "Tény, hogy az áprilisi adat visszaesést mutat, de ez csak egy momentum az idei turizmusban" – tette hozzá a szövetség vezetője, kitérve arra is, hogy a nyugat-magyarországi, nagyobb vállalatok optimistábbak, a kisebb, kelet-magyarországi szereplők pesszimistábbak a jövőt illetően, következésképp utóbbiak esetében több energiát kell befektetni a turizmus fejlesztésében.

A munkaerőt illetően a VIMOSZ elnöke úgy fogalmazott, bár alapvetően hiány van, időben elkezdődött a nyári főszezonra való felkészülés, amit a turisztikai konjunktúra index vonatkozó alindexe is mutat. "Talán az egy hónappal korábban mért munkaerőigény iránti várakozás kicsit visszább esett, de a turizmus továbbra is munkaerő-teremtő ágazatként jelenik meg" – szögezte le.

Gál Pál Zoltán szerint a turizmus – a világon mindenütt – rendkívül rugalmas, piaci alapon működő ágazat, ami gyorsan reagál az áremelkedésre, illetve -csökkenésre. A TKI előrejelzése alapján a hazai szereplőket érő árnyomás – a bér, az alapanyag és az energia drágulása – arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy árakat emeljenek, bár ennek mértéke visszafogottabb lehet, mint az elmúlt egy-két hónapban. A VIMOSZ vezetője azt sem tartja kizártnak, hogy végül kellemes meglepetésben lesz részük a vendégeknek.

„A mi ágazatunkban nem lehet raktárra termelni, illetve hatékonysági tartalékok sem állnak rendelkezésre gépesítéssel, automatizációval, ezért

sajnos az áraink együtt mozognak az alapanyagaink drágulásával, de ezt nem tudjuk olyan mértékben áthárítani, ahogy elszenvedjük”

– hangsúlyozta a szakember.

Kellemes meglepetésnek értékelte, hogy a konjunktúraindex alapján az eredményességgel kapcsolatban pozitívabbak a várakozások – legalábbis a nagyvállalatoknál –, mint a Covid vagy az energiaárrobbanás idején volt. Vagyis maga a vendégéjszakaszám-csökkenés, az alapvető árbevétel és eredményesség nem volt annyira drasztikusan rossz az áprilisi hónapban – mondta Gál Pál Zoltán, aki szerint az egyes turisztikai szolgáltatók megtanultak eredményesen gazdálkodni a változó környezetben.

A kormányzati segítséggel kapcsolatban jelezte: a kkv-knak biztosított rezsikedvezményt még számolják, hogy mit is jelent az érintettek számára. Szerinte a nagyobb vállalatok abban lennének érdekeltek, hogy fenntartott turisztikai fejlesztési hozzájárulás elengedését – „regenerálódási időszakként” – meghosszabbítanák június 30-ig, mert a főszezon mégiscsak ezt követően indul.

TKI

A turisztikai konjunktúra index európai uniós irányelvek alapján, a GKI közreműködésével készül. A tágabb értelemben vett turisztikai ágazatot alkotó szálláshely-szolgáltatók (29 százalékos részesedéssel), vendéglátók (43 százalék), valamint egyéb turisztikai szolgáltatók (28 százalék; ide tartoznak az utazásszervezők és -közvetítők, konferencia- és rendezvényszervezők, fürdők) várakozásait mérik az úgynevezett kompozit mutatóval, amelyet öt különböző alindex:

• foglalkoztatás – az elmúlt 3 hónapban és a következő 3 hónapban,
• teljesítmény – üzleti helyzet az elmúlt 3 hónapban és eredményesség a következő 3 hónapban,
• működési költségek a következő 3 hónapban

átlagából számítanak. Az alindexek egyformán 20 százalékos aránnyal szerepelnek, míg az egyes alágazatok adatait a foglalkoztatottak létszáma és a nemzetgazdasági súlyuk alapján veszi figyelembe.