eur:
414.82
usd:
400.56
bux:
78665.14
2024. december 19. csütörtök Viola
Close up of businesswomans hands with pen, glasses, and calculator doing some financial calculations
Nyitókép: NoSystem images/Getty Images

Kilőttek a magyar kisvállalkozások és kkv-k

A támogatási források több mint háromnegyedét a kis- és középvállalkozások (kkv) kapják Magyarországon - hangsúlyozta György László kormánybiztos kedden az M1 aktuális csatornán.

Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak kétharmadát és a hazai hozzáadott érték felét állítják elő.

A Makronóm Intézet kutatása alapján a műsorban elhangzott, hogy 3 év alatt, idén februárig az odaítélt több mint 3600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi, munkahelyteremtő és kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások, 23 százalékát a nagyvállalatok kapták.

A kormánybiztos kiemelte, a foglalkoztatáshoz és a hozzáadott értéktermelő képességükhöz mérten a kkv-k sokkal több támogatást kapnak Magyarországon, mint a multik. Ez azt mutatja, hogy a kkv-k a legnagyobb nyertesei a magyar gazdaságpolitikának - tette hozzá.

Az utóbbi időszak válságaira utalva a kormánybiztos szólt arról is, hogy a magyar gazdaságpolitika egyedülálló volt a világban, mert a vállalkozásokon keresztül támogatta a családokat. A beruházásösztönző politikának köszönhetően a vállalkozásoknak most vannak kapacitásaik, piaci lehetőségeik, hiszen egyre több befektető új helyszín után néz, a multicégek új beszállítókat keresnek.

György László elmondta, a Makronóm Intézet kutatásából kiderült az is, hogy 2010 óta a visegrádi régióban a magyar kkv-k termelékenysége növekedett a legnagyobb ütemben, mintegy 45 százalékkal, megelőzve a lengyel, cseh és szlovák vállalkozásokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×