Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.54
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Pharmacist accepting credit card by contactless payment.  Woman purchasing products in the pharmacy. Pharmacist hands charging with credit card reader.
Nyitókép: jacoblund/Getty Images

Az élelmiszerinfláció gyökeres változást hozott a bevásárlásnál

A magyarországi átlagos infláció mértékét meghaladó élelmiszer-drágulás hatással volt a hitelkártyás ügyfelek jelentős részének vásárlási szokásaira – derül ki az OTP Bank megbízásából készített országos reprezentatív felmérés eredményéből.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az infláció a januári csúcs után februártól fokozatosan mérséklődni kezdett, de éves összevetésben még így is 25,2 százalékon állt márciusban. Az élelmiszerek ára ugyanebben az időszakban ennél jelentősebb mértékben, 42,6 százalékkal emelkedett. A lista első három helyét a tojás, a tejtermékek, valamint a vajak és vajkrémek foglalják el, 70 százalék körüli drágulással. A felsorolás végén a liszt és az étolaj szerepel, ennél a két élelmiszernél 10 százalék alatti elmozdulást mért a KSH.

Az infláció és az áremelkedések jelentős hatással bírnak az emberek vásárlási szokásaira is, melyet az OTP Bank friss kutatása is alátámaszt. A hitelintézet megbízásából készített felmérés eredménye mutatja, hogy az infláció a hitelkártyával rendelkezők csaknem felét (46 százalékát) késztette arra, hogy a megelőző évhez képest változtasson az élelmiszervásárlásai gyakoriságán vagy összegén.

  • Az arányokat tekintve a legtöbben azok vannak (16 százalék), akik többször járnak boltba, de alkalmanként kevesebbet fizetnek.
  • A második legnépesebb csoportot azok alkotják (13 százalék), akik szintén gyakrabban keresik fel a boltokat, de a korábbinál többet költenek.
  • A harmadik és a negyedik kategóriába pedig azok tartoznak (összességében 17 százalék), akik ritkábban, de nagyobb, vagy éppen ellenkezőleg, kisebb összegért vásárolnak.
  • A kutatásból az is kiderült, hogy a hitelkártya használók valamivel több, mint egyharmada (37 százaléka) nem változtatott a szokásain, ugyanannyit jár boltba és ugyanannyit költ, mint egy évvel korábban.

A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy a hitelkártyabirtokosok milyen termékekért fizetnek a leggyakrabban hitelkártyával a válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, az arányokat tekintve az élelmiszerek kerültek az első helyre, 66 százalékos eredménnyel.

A kutatás eredményei alapján azok vannak a legtöbben a hitelkártyabirtokosok között, (48 százalék), akik 50 és 500 ezer forint között költenek havonta. Százból két hitelkártyás pedig félmillió forintnál is többet fizet ki ezzel a megoldással egy hónapban – olvasható mások mellett az OTP Bank sajtóközleményében.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×