eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Personal perspective of a shopper pushing shopping trolley along product aisle while shopping in a supermarket
Nyitókép: d3sign / Getty

Nyugdíjemelés a friss inflációs adatok tükrében – megdöbbentő számok

Az élelmiszerek drágulása gyorsan felemészti a 15 százalékos idei nyugdíjemelést.

Az éves átlagos infláció mértéke a KSH legfrissebb adatai szerint februárban 25,4 százalékos volt, de rengeteg termék (többségében az élelmiszerek) ára ezt jóval túlszárnyaló mértékben emelkedett. A Pénzcentrum tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyire futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most.

A Központi Statisztikai Hivatal által publikált friss statisztikák szerint februárban sem indult meg az infláció nagyobb mértékű lassulása. Az év első hónapjában beállított rekordot ugyan nem döntötte meg a drágulás, azonban így is 25,4 százalékos volt az éves szinten mért drágulás, sőt havi szinten is 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A fogyasztói árak átlagos emelkedése ráadásul csak a jéghegy csúcsa, bőven találni ugyanis az átlagnál jóval brutálisabb ütemben dráguló termékeket is. A legdrasztikusabb drágulást ráadásul továbbra is az élelmiszerek produkálják, amik ára átlag 43,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül leginkább a tojás (79,2%), a tejtermékek (76,2%), a vaj és vajkrém (75,1%), a sajt (72,1%), a kenyér (71,1%), az édesipari lisztesáru (68,6%), a száraztészta (57,3%), a tej (53,7%) és a péksütemények (51,9%) drágultak.

A KSH a különböző társadalmi rétegekre bontva is kiadja havi statisztikáit, februárban a hivatal adatai szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index 26,9 százalékos volt, ami bőven meghaladja az általános drágulást. Az eltérés ráadásul legfontosabb termékeknek számító élelmiszerekre vetítve is igen nagy. A nyugdíjasok által tapasztalt élelmiszerdrágulás 44,3 százalékos volt ugyanis, szemben a teljes népességre jellemző 43,3 százalékos általános áremelkedéssel.

A gazdasági portál az átlagos öregségi nyugdíj összegét (208 168 forint) elosztotta az egyes termékek átlagárával, hogy kapjon egy olyan indexszámot, ami megmutatja, mennyit ért az adott havi nyugdíj alapélelmiszerekben mérve:

  • Zsemlében mérve az index az egyszeri (a nyugdíjkorrekciónak köszönhető) felpattanás után ismét esésnek indult, 88 darabbal futotta kevesebbre belőle, mint egy hónappal korábban.
  • Tojásból 20 darabbal jött ki kevesebb az átlagos nyugdíjból, ami hasonló módon az előző hónapban indult tendencia megfordulását jelenti.
  • A tejindex is máris esésnek indult, a 2,8 százalékos ESL tej 3 literes csökkenést mutatott januárhoz képest. De hasonlóan kis mértékben romlott a burgonyaindex is, 5,5 kilóval.
  • Az almaindex esése már valamivel nagyobb mértékű volt, a gyümölcsből 8 kilóval jutott volna kevesebb egy átlagos nyugdíjasnak, ha minden pénzét erre szánná.
  • Hasonló ívet mutat a lisztindex is, a maga 25 kilós esésével, valamint a kristálycukor, amiből kicsivel több, mint 6 kilóval tellett kevesebbre, mint januárban.
  • A húskészítmények tartották a legjobban magukat. A párizsiindex stagnálása mellett ugyanis sertéshúsból még egy kilóval többet is ki lehetett volna gazdálkodni 208 168 forintból. A csirkeindex ugyanis további 4 kilóval javult a már az előző hónapban is egy nagyobb növekedést produkáló számhoz képest.

Éves szinten:

  • Zsemlében 2022 és 2023 februárja között 1434 darabbal csökkent az index, ami 32 százalékos visszaesést jelent.
  • A tojás esetében is hasonló mértékben csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, 1043 darabbal tellett kevesebbre az átlagnyugdíj összegéből (ez 31 százalékos csökkenés).
  • A tejindex is valósággal bezuhant. 2,8 százalékos pasztőrözött ESL tejből 177 literrel, 32 százalékkal kevesebb jött ki.
  • Burgonyából pedig ugyanez alatt az idő alatt 94 kilós, 15 százalékos volt a visszaesés.
  • A húsfélékre vetítve is jellemző volt a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenése. Bontott csirkéből például 32 kilóval, 17 százalékkal kevesebbre volt elég egy átlagnyugdíj, de párizsiból is 9 kilóval kevesebbre futotta. Kivétel volt viszont a sertéshús, amiből 13 kilóval, 11 százalékkal többre tellett idén februárban, mint az előző év azonos hónapjában.
  • Az almaindex is hasonló irányba mozdult, a gyümölcsből 19 kilóval, 4,6 százalékkal lehetett többet kigazdálkodni az átlagos öregségi juttatásból.
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×