eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Varga Mihály pénzügyminiszter. Fotó: Facebook
Nyitókép: Fotó: Facebook

Az államháztartás állapotáról számolt be a Pénzügyminisztérium

Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós politika kihívásaival szemben ellenállónak bizonyult a magyar gazdaság. A kormány intézkedései komoly alapot adnak arra, hogy a magyar gazdaság elkerülje a visszaesést, jövőre pedig ismét 4 százalék felett növekedjen – közölte honlapján a Pénzügyminisztérium legújabb államháztartási adatokhoz fűzött összefoglalójában.

A januári részletes tájékoztatóhoz hozzátették: a költségvetés 2023-ban is biztosítja a szükséges forrásokat a munkahelyek védelméhez, a családtámogatások növeléséhez, a rezsicsökkentés átlagfogyasztás mértékéig történő fenntartásához és a nyugdíjak értékének megőrzéséhez. Eközben a hiányt és az államadósságot tovább csökkentik - írták.

Közölték: januárban az államháztartás központi alrendszere 143,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 190,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 43,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 3,6 milliárd forintos többletet mutattak.

Januárban magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest - többek között - a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások, ugyanakkor meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 427,7 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 179,2 milliárd forintot fordított az ország januárban - mutattak rá.

Leszögezték, hogy

a kormány 2022 májusától folyamatosan stabilizációs intézkedéseket jelentett be

annak érdekében, hogy csökkenő pályán tartsa az államadósságot és a költségvetési hiányt. Ezeknek köszönhetően várhatóan a tervezettnek megfelelően teljesül a 2022. évi uniós módszertan szerinti hiánycél, míg az államadósságot nagyobb ütemben csökken. A költségvetési hiányt idén 3,9 százalékra, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát pedig 70 százalék alá csökkentik - jelezték.

A tájékoztató szerint a központi alrendszer januári 2841,0 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos hónapjához képest 66,3 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal magasabbak.

Kiemelték, hogy az előző év azonos hónapjához képest az adó- és járulékbevételek 22,6 százalékkal magasabban teljesültek.

A központi alrendszer januárban 2984,6 milliárd forint összegű kiadásai 361,2 milliárd forinttal, 13,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos havi adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest - többek között - a lakástámogatások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra az állam januárban 427,7 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra 179,2 milliárd forintot fizetett ki.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×