Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

A cégvezetők döntöttek pénzről, posztóról - íme, mi (nem) lesz idén

A magyarországi cégek vezetőinek 10 százaléka gondolja úgy, hogy árbevétele csökken az idén, míg a kevesebb mint fele bízik a növekedésben - derül ki a Randstad Hungary humánerőforrás-szolgáltató legújabb kutatásából.

Az optimisták kicsivel több mint fele 4 és 10 százalékos nettó árbevétel növekedésre számít; az IT-szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban az átlagnál többen számolnak 15 százalék feletti növekedéssel.

A kutatásban részt vevő, csaknem 250 társaság többségénél úgy gondolják, hogy az év legnagyobb üzleti kihívása a megnövekedett bérköltségek (71 százalék) és a magasabb működési költségek (61 százalék) lesznek, a magasabb energiaköltségeket 43 százalék jelölte meg.

A kihívásokra válaszul

  • a cégek 62 százaléka átalakítja a struktúrát és újraértékeli munkaerő-szükségletét,
  • a válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza,
  • a vállalatok 48 százaléka befagyasztja a munkaerő-felvételt,
  • 39 százalék árat emel,
  • 35 százalék "egyéb" energiatakarékossági intézkedéseket vezet be,
  • 31 százalék a munkavállalók készségeit fejleszti,
  • 25 százalék energiahatékonysági beruházásokat hajt végre,
  • 14 százalék pedig több home office lehetőséget ajánl fel az irodai energiaköltségek csökkentése érdekében.

A felmérés szerint létszámbővítést idén a cégek 34 százaléka tervez, szemben a tavalyi 89 százalékkal - írták a közleményben.

Rámutattak: a cégek nagy többsége, 97 százaléka tervezi idén a munkabérek emelését, míg tavaly a felmérésben részt vevők 83 százaléka nyilatkozott így. A fizetésemelések mértéke és a munkavállalók elvárásai azonban nem egyeznek:

a munkaadók többsége 6-15 százalékos emelést tervez, a munkavállalók csaknem háromnegyede viszont a 16-20 százalékos vagy ennél is magasabb arányú fizetésemelést tartja reálisnak.

Húsz százalék feletti emelést a cégek alig 1 százaléka tervez, ezek döntően az IT és telekommunikációs szektorból kerülnek ki.

A humánerőforrás cég a négynapos munkahétről is megkérdezte a kutatásban részt vevő vállalatok képviselőit: 17 százalék tervezi tesztelni vagy bevezetni a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében, ám a döntő többség,

83 százalék kivitelezhetetlennek tartja a saját szervezetében.

A Randstad központi irodája Hollandiában található, a cég 38 piacon van jelen, csaknem 40 ezer alkalmazottal; Magyarországon 2004-ben jelent meg, négy irodát működtet.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×