Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Pixabay

A cégvezetők döntöttek pénzről, posztóról - íme, mi (nem) lesz idén

A magyarországi cégek vezetőinek 10 százaléka gondolja úgy, hogy árbevétele csökken az idén, míg a kevesebb mint fele bízik a növekedésben - derül ki a Randstad Hungary humánerőforrás-szolgáltató legújabb kutatásából.

Az optimisták kicsivel több mint fele 4 és 10 százalékos nettó árbevétel növekedésre számít; az IT-szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban az átlagnál többen számolnak 15 százalék feletti növekedéssel.

A kutatásban részt vevő, csaknem 250 társaság többségénél úgy gondolják, hogy az év legnagyobb üzleti kihívása a megnövekedett bérköltségek (71 százalék) és a magasabb működési költségek (61 százalék) lesznek, a magasabb energiaköltségeket 43 százalék jelölte meg.

A kihívásokra válaszul

  • a cégek 62 százaléka átalakítja a struktúrát és újraértékeli munkaerő-szükségletét,
  • a válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza,
  • a vállalatok 48 százaléka befagyasztja a munkaerő-felvételt,
  • 39 százalék árat emel,
  • 35 százalék "egyéb" energiatakarékossági intézkedéseket vezet be,
  • 31 százalék a munkavállalók készségeit fejleszti,
  • 25 százalék energiahatékonysági beruházásokat hajt végre,
  • 14 százalék pedig több home office lehetőséget ajánl fel az irodai energiaköltségek csökkentése érdekében.

A felmérés szerint létszámbővítést idén a cégek 34 százaléka tervez, szemben a tavalyi 89 százalékkal - írták a közleményben.

Rámutattak: a cégek nagy többsége, 97 százaléka tervezi idén a munkabérek emelését, míg tavaly a felmérésben részt vevők 83 százaléka nyilatkozott így. A fizetésemelések mértéke és a munkavállalók elvárásai azonban nem egyeznek:

a munkaadók többsége 6-15 százalékos emelést tervez, a munkavállalók csaknem háromnegyede viszont a 16-20 százalékos vagy ennél is magasabb arányú fizetésemelést tartja reálisnak.

Húsz százalék feletti emelést a cégek alig 1 százaléka tervez, ezek döntően az IT és telekommunikációs szektorból kerülnek ki.

A humánerőforrás cég a négynapos munkahétről is megkérdezte a kutatásban részt vevő vállalatok képviselőit: 17 százalék tervezi tesztelni vagy bevezetni a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében, ám a döntő többség,

83 százalék kivitelezhetetlennek tartja a saját szervezetében.

A Randstad központi irodája Hollandiában található, a cég 38 piacon van jelen, csaknem 40 ezer alkalmazottal; Magyarországon 2004-ben jelent meg, négy irodát működtet.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×