Nyilvánossá vált az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A kormany.hu oldalon megjelent tervezetet széles körű szakmai egyeztetések után, összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki – írja a magyarepitok.hu.

A törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amikben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a nemrég nyilvánossá vált törvénytervezet szerint az új törvényben foglaltakat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amiknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg.

A tervezet várhatóan a februárban induló ülésszakon kerül benyújtásra a parlamentben.

Felidézik, az építésügyi miniszter az ÉVOSZ évzáró konferenciáján elmondta: arra törekednek, hogy a szakma döntse el, mi legyen a szakmával. Ezzel összhangban a tervezet tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását. Mint írják, a testület számos területen tesz majd javaslatokat az iparág működésére, amik alapján Lázár János építésügyi miniszter rendeleteket hoz. A tanács hatáskörébe többek között az alábbiak kerültek:

• az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszere;
• az állami építési beruházás típusonként és építmény-funkciónként eltérő szerződésminták;
• egy új képzési rendszer kidolgozása, a szakmai képzések formája és feltételei;
• az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzése (a vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések felülvizsgálata alapján);
• a tervező és a fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere (amely szintén egy hangsúlyos elem volt Lázár János beszédében az ÉVOSZ-gálán);
• az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszere és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszere.

A tervezet az érdekegyeztető szakmai fórumként fellépő Tanács tagjait is ismerteti, eszerint:

• a miniszter,
• a Magyar Államkincstár,
• a Magyar Mérnöki Kamara,
• a Magyar Építész Kamara,
• az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
• a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
• a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
• a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
• a Nemzeti Kulturális Tanács,
• a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
• a Gazdasági Versenyhivatal,
• a Közbeszerzési Hatóság,
• a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság,
• valamint az országos főépítész vesz részt a Tanács munkájában, amely döntéseit négyötödös többséggel, a Tanács elnökének egyetértésével hozza meg.

A Magyar Építők cikke szerint a tanács hatályába került fenti területek közül az építőipar számára az egyik legfontosabbnak a BIM kérdéskörre számít, erre számos elem vonatkozik a tervezetben.

Többek közt az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a építményinformációs modell alkalmazását. Ugyanakkor a teljes szakma számára jelentős kihívást jelentő

BIM bevezetése nem egyik napról a másikra történik meg.

A 2023. december 31-ig megkezdett állami építési beruházásokra ugyanis a BIM alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket még nem kell alkalmazni. Emellett a miniszter gazdaságossági szempontok alapján eltérhet a BIM alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazásától.

Szintén a tanács feladatkörébe került a szerződésminták kialakítása, amelyek fő célja Lázár János decemberi beszámolója szerint a mostani szerződéses konstrukciókból adódó viták megelőzése. A kialakítandó szerződésminták ezt úgy biztosítanák, hogy a szerződésmódosítás, a többletköltség és az áremelés kérdése már a szerződés megkötése előtt tisztázódik általuk.

Szintén fontos eleme a tervezetnek, hogy az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag építési beruházás teljesítéséhez szükséges, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel – olvasható mások mellett.