Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
A Mol Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Gyálon 2021. november 15-én. A kormány ettől a naptól 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj literenkénti árát három hónapra, a döntést ezt követően vizsgálják felül.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szakértő az üzemanyag-ársapka utáni helyzetről: most már február 5-re figyelünk

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban arról beszélt, az import korábbi csatornái januárra visszaépülhetnek, amire pedig szükség is lesz.

A kormány éjjel eltörölte a benzinárstopot, mostantól csak piaci áron kapható üzemanyag.

Hogy mi várható a döntéstől, mikorra állhat helyre az ellátás, nem könnyű kérdés.

"Ami rövid távon várható, az a pánikvásárlás csökkenése, úgy tűnik, hogy a következő időszakban folyamatosan enyhülni fog a nyomás, az áremelkedés valamelyest csökkentheti a keresletet. Másrészt pedig a Mol bejelentette, hogy megkezdte a százhalombattai finomító kapacitásának fokozatos növelését, és az áremelkedés mellett az import is elkezdhet visszaépülni, tehát a következő napokban fokozatosan egye jobb lesz az ellátási helyzet" – mondta az InfoRádióban szerda reggel Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

A helyzet szerinte – figyelembe véve a kedd éjjeli Kormányinfón elhangzottakat – lassan áll majd helyre, mivel az üzemanyaghiány a kutak 25 százalékát érintette, illetve a kereslet 60 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor.

"Hogy ebből mennyi köszönhető a pánikvásárlásnak, azt nem lehet pontosan megmondani, de az rövidesen alább fog hagyni" – nyomatékosította.

Tisztázta, a kapacitások fokozatos visszaállításáról van most szó, "egy-két hét lehet, mire visszaáll a rend", a behozatal helyreállása viszont ennél hosszabb idő lesz:

január elejére állhat vissza teljesen a benzinárstop előtti importarány.

Hortay Olivér leszögezte azt is, hogy a helyzetet részben valóban az olajembargó miatti új rend hozta el, hatályba lépése, illetve az azt megelőző napok megváltoztatta a vállalatok magatartását, beszűkítette Magyarország importmozgásterét.

"Még mindig elég bizonytalan a helyzet, amit az olajembargó okozott, így kérdéses, milyen ütemben lehet visszaépíteni az importkapacitásokat" – fejtegette.

Az európai országok protekcionista politikája mellett azonban van még egy hatás, amely szerinte még erősebb lehet: "február 5-ével hatályba lép az olajembargó második lépcsőfoka, ami az olajtermékekre vonatkozik, a korábban 10 százalékért felelős orosz dízelbehozatal egy az egyben megszűnik. Magyarország pedig bár mentességet kapott az olajtermékek behozatali tilalma alól is, az országot is érinti, hogy

az orosz nyersolajból előállított olajtermékek exportálása is az uniós közösségen belül tilossá válik, tehát a szlovák-magyar finomítók közti cserék, ügyletek is megszakadhatnak".

Felhívta még a figyelmet, hogy a Barátság kőolajvezetéken bár "zavartalanul érkezik a nyersolaj, mégiscsak háború van a szomszédunkban", nagyon sok a bizonytalanság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×