Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A Mol Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Gyálon 2021. november 15-én. A kormány ettől a naptól 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj literenkénti árát három hónapra, a döntést ezt követően vizsgálják felül.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szakértő az üzemanyag-ársapka utáni helyzetről: most már február 5-re figyelünk

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban arról beszélt, az import korábbi csatornái januárra visszaépülhetnek, amire pedig szükség is lesz.

A kormány éjjel eltörölte a benzinárstopot, mostantól csak piaci áron kapható üzemanyag.

Hogy mi várható a döntéstől, mikorra állhat helyre az ellátás, nem könnyű kérdés.

"Ami rövid távon várható, az a pánikvásárlás csökkenése, úgy tűnik, hogy a következő időszakban folyamatosan enyhülni fog a nyomás, az áremelkedés valamelyest csökkentheti a keresletet. Másrészt pedig a Mol bejelentette, hogy megkezdte a százhalombattai finomító kapacitásának fokozatos növelését, és az áremelkedés mellett az import is elkezdhet visszaépülni, tehát a következő napokban fokozatosan egye jobb lesz az ellátási helyzet" – mondta az InfoRádióban szerda reggel Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

A helyzet szerinte – figyelembe véve a kedd éjjeli Kormányinfón elhangzottakat – lassan áll majd helyre, mivel az üzemanyaghiány a kutak 25 százalékát érintette, illetve a kereslet 60 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor.

"Hogy ebből mennyi köszönhető a pánikvásárlásnak, azt nem lehet pontosan megmondani, de az rövidesen alább fog hagyni" – nyomatékosította.

Tisztázta, a kapacitások fokozatos visszaállításáról van most szó, "egy-két hét lehet, mire visszaáll a rend", a behozatal helyreállása viszont ennél hosszabb idő lesz:

január elejére állhat vissza teljesen a benzinárstop előtti importarány.

Hortay Olivér leszögezte azt is, hogy a helyzetet részben valóban az olajembargó miatti új rend hozta el, hatályba lépése, illetve az azt megelőző napok megváltoztatta a vállalatok magatartását, beszűkítette Magyarország importmozgásterét.

"Még mindig elég bizonytalan a helyzet, amit az olajembargó okozott, így kérdéses, milyen ütemben lehet visszaépíteni az importkapacitásokat" – fejtegette.

Az európai országok protekcionista politikája mellett azonban van még egy hatás, amely szerinte még erősebb lehet: "február 5-ével hatályba lép az olajembargó második lépcsőfoka, ami az olajtermékekre vonatkozik, a korábban 10 százalékért felelős orosz dízelbehozatal egy az egyben megszűnik. Magyarország pedig bár mentességet kapott az olajtermékek behozatali tilalma alól is, az országot is érinti, hogy

az orosz nyersolajból előállított olajtermékek exportálása is az uniós közösségen belül tilossá válik, tehát a szlovák-magyar finomítók közti cserék, ügyletek is megszakadhatnak".

Felhívta még a figyelmet, hogy a Barátság kőolajvezetéken bár "zavartalanul érkezik a nyersolaj, mégiscsak háború van a szomszédunkban", nagyon sok a bizonytalanság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×