Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Pexels.com

A magyar megtakarítások felét mindössze 400 ezer család birtokolja

A megtakarításokkal kapcsolatos statisztikákat felül kellene vizsgálni, mert azok nem mutatnak valós képet – állítja egy pénzügyi tanácsadó cég. Ők számolták ki, hogy 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon közel felét.

A Blochamps jegybanki adatokból dolgozott és vezetőjének véleményét az azenpenzem.hu ismertette.

A szakportál emlékeztet arra, hogy a legutóbbi jegybanki adatsor alapján az emberek tartozásokkal korrigált pénzügyi vagyona fejenként 6,8 millió forint.

Fotó: énpénzem
Fotó: énpénzem

A gond igazán az, hogy az adatokból az is kihámozható, hogy körülbelül 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon közel felét.

A Blochamps Capital ügyvezetője, Karagich István úgy látja, hogy

mind a leggazdagabbak aktuális vagyonának mérete, mind pedig a vagyonfelhalmozás tempója történelmileg példátlan

jelenleg Magyarországon.

A mostani inflációs környezetben pedig minél kisebb vagyonnal rendelkezik valaki, annál jobban ki van téve az elszegényedés veszélyének.

Fontos még, hogy azok, akik nem tudják befektetni pénzüket, az infláció miatt az adatok alapján összesen 3000 milliárd forint körüli összeget buktak az utóbbi hónapokban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×