eur:
389.29
usd:
362.2
bux:
67966.81
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Nyitókép: Unsplash.com

Rég volt a mostaninál is alacsonyabb a hazai áramfogyasztás

Folytatódott a magyarországi áramfogyasztás június óta tartó csökkenése szeptemberben. Legutóbb 2013-ban, a 2008-as gazdasági világválság második hullámának hazai lecsengése idején volt alacsonyabb a felhasználás.

A Mavir adatai szerint szeptember folyamán a teljes országos bruttó villamosenergia-felhasználás mintegy két százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztást alapvetően befolyásolja a külső hőmérséklet és a gazdasági aktivitás, de a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló júliusi bejelentés óta nagy valószínűséggel a tarifaemelés miatt indult takarékoskodás is a fő hajtóerők között szerepel – jegyzi meg a Portfolio.

Mint olvasható, 2022 szeptemberében 3458 GWh volt a teljes bruttó villamosenergia-felhasználás, két százalékkal elmaradva a 2021 szeptemberi értéktől (3528,1 GWh). Ez ugyan éves összevetésben valamivel kisebb esés, mint amit a nyári hónapok mutattak (mínusz 3,5 százalék, mínusz 5,6 százalék és mínusz 2,7 százalék), de már közel évtizedes mélypontot jelöl: legutóbb ugyanis 2013-ban volt alacsonyabb a felhasználás. (Akkor, a 2008-as gazdasági világválság második hullámának hazai lecsengése idején 3354,2 GWh volt a felhasználás.)

A szeptemberi teljes bruttó villamosenergia-felhasználás a visszaesés ellenére is magasabb volt 1,6 százalékkal a Mavir által vártnál (3403,6 GWh), megtörve egy május óta tartó trendet.

Fontos megjegyezni, hogy az átvitelirendszer-irányító által közölt adatok nem tartalmazzák a háztartási méretű (HMKE) naperőművek termelése által kielégített felhasználási igényt. Az idei első hónap végén a hazai napelemes HMKE-állomány beépített teljesítőképessége már az 1400 MW-ot közelítette, több mint 350 MW-tal meghaladva az egy évvel korábbit. Ezek – valamint az egyéb, saját célra termelő erőművek termelésének – figyelembevételével a valós felhasználási adat bizonyára érdemben meghaladja a most közölt számot. (Az ezen becsült tényezőket is figyelembe vevő végleges éves felhasználási értéket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal később teszi közzé.)

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy az áramfogyasztás alakulására a külső hőmérséklet is hat. A múlt hónapban 16 Celsius-fok volt a havi átlaghőmérséklet a Mavir adatai alapján, ami 1,7 fokkal alacsonyabb a 2021. szeptemberi értéknél. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a havi középhőmérséklet országos átlagban 15,5 fok volt, ami fél fokkal elmaradt a sokévi átlagtól. Ez azt is jelenti, hogy az idei első őszi hónapban a fűtési igény jelentősen magasabb lehetett, mint a tavalyi hasonló időszakban. A rezsiemelés hatására azonban vélhetően a tavalyinál többen spóroltak elektromos fűtőberendezéseik használatán, és a villamos energiát piaci áron beszerző cégek fogyasztása is csökkenhetett.

A 2022 január–szeptemberi időszakban a felhasználás (34 303,6 GWh) így összességében 0,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021 hasonló időszakában. A HMKE-k és az egyéb saját fogyasztásra termelő erőművek termelését, illetve az ezzel lefedett fogyasztást is beleszámítva azonban valószínűleg még mindig növekedést mutatna az adat. Erre utal az is, hogy míg az előzetes 2020-as adat a felhasználás 1,15 százalékos éves összevetésű csökkenését mutatta, addig a végleges érték már 0,3 százalékos fogyasztásnövekedést jelzett 2019-hez képest.

A szeptemberi felhasználás legnagyobb részét (31,15 százalék) a Paksi Atomerőmű termelése fedezte, nem sokkal megelőzve az importot (30,65 százalék). A gáztüzelésű erőművek részaránya ugyanakkor a 18 százalékot közelítette, a szén-/lignitalapú termelés súlya 7,36 százalék, a naperőműveké 7,22, a biomasszáé 2,61, a szélenergiáé pedig 1,06 százalék volt. A felhasználási mix fennmaradó részét a biogáz-, a hulladék- és a tüzelőolaj-égetés, valamint a vízerőművek biztosították.

Az atomenergia szerepéről és helyzetéről is beszélt Kaderják Péter az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk

Biztosra veszik: orosz ügynökök robbantottak Csehországban

A cseh Szervezett Bűnözés Elleni Központ vizsgálata megerősítette, hogy a vrběticei lőszerraktárak elleni, közel tíz évvel ezelőtti robbantás mögött az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU állt. A külföldi kémek célja a fegyverek és lőszerek eljuttatásának megakadályozása volt olyan területekre, ahol az orosz hadsereg katonái tevékenykednek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×