Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: lng.hr

Orosz gáz: markánsan csökkent Európa kiszolgáltatottsága, de Magyarországé nem

Az elmúlt fél évben jelentősen, a korábbi 40 százalékról 9 százalékra esett az Oroszországból érkező földgáz súlya Európában, miközben a földrajzi adottságok és a történelmi múlt miatt is Magyarország orosz gázfüggősége továbbra is nagyon magas – mondta megkeresésünkre a Portfolio elemzője.

Az Európai Unió teljes gázimportján belül az orosz gáz súlya már a 40-43 százalékot is elérte a háború kitörése előtti hónapokban, vagyis nagyon erős kitettsége volt Európának. Ez – köszönhetően különféle okoknak – 9 százalékra mérséklődött, tehát nagyon markáns változáson esett át az EU ezen a téren – mondta kérdésünkre Weinhardt Attila.

A Portfolio munkatársa a különféle okok között említtette, hogy az oroszok tizenhárom uniós tagállamnak már nem szállítanak gázt (műszaki és pénzügyi okokra hivatkozva), emellett pedig komoly stratégiai váltás is van, a főként a tengerparttal, illetve LNG-lefejtő, -visszafejtő terminállal rendelkezők markánsan a tengeri szállítású gáz felé fordultak, ami már nem Oroszországból érkezik.

A szakember a közép-kelet-európai országokat illetőn megjegyezte, nyilván a múltbéli, történelmi, infrastrukturális és földrajzi okok miatt ezek az államok érdemben nem igazán képesek máshonnan gázt szerezni.

Így például Magyarország, amelynek

85 százalék körüli az importaránya, az azon belüli orosz gáz súlya továbbra is 80 százalékos.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×