Mintegy 800 ezren fordulnak meg többé-kevésbé rendszeresen a magyarországi fitnesztermekben, amelyek üzemeltetői a világjárvány alatti részleges és teljes zárvatartásokat még ki sem heverve máris újabb kihívással, az energiaár-robbanással néznek farkasszemet. Önerőből ezt a krízist túlélni már a legizmosabb piaci szereplőknek sem sok esélyük lesz – írja összeállításában a vg.hu.

A beszámoló szerint a tavasszal és a nyár végén 10-20 százalékos áremelést hajtottak vége a szektor szereplői.

A Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (Maforsz) főtitkára, Kiss József a lapnak elmondta, hogy a tavaszi csődhullám veszélye épp csak elvonult, de

még igazán talpra állni sem volt idejük a Covid után.

A jellemzően óriási helyigényű fitnesztermek hatalmas rezsivel működnek, nyáron hűteni, télen fűteni kell a helyiségeket, és minden évszakban működtetni kell a légtechnikai berendezéseket, amelyek rezsije legalább annyiba kerül, mint a melegvíz-szolgáltatás. Ráadásul a fitnesztermek többsége bérelt helyiség, így az energetikai korszerűsítésre megnyitott pályázatokkal sem tudnak emiatt élni.

Maforsz főtitkára szerint komoly egészségügyi következményekkel járhat a termek tömeges bezárása –

ha 800 ezer ember nem fog tudni sportolni a télen, annak a munkahelyi teljesítményre is mérhető hatása lesz.

Úgy látja, a terembérletek áremelése nem megoldás, hiszen a rezsi olyan mértékben emelkedik, és még nagyobb mértékben fog a fűtésszezon beköszöntével, hogy azt nem lehet kigazdálkodni. A költségszerkezet 30-35 százalékát adó energiaszámlák már akkor is gazdaságtalanná tennék a működést, ha „csak” a duplájára emelkednének, de ennél jóval nagyobb mértékű drágulás jön.

A fitnesztermek állami mankóra szorulnak, anélkül tömegesen fogják bedobni a törölköző, és sorozatos bezárások ideje jön – mondta a szakszövetség főtitkára. Nem titkolta, hogy nincs vészforgatókönyv a fűtési szezonra.