Erdős Mihály kifejtette: az infláció hirtelen nőtt, így az a szerződés, amely fél évvel ezelőtt még megfelelő volt, most már súlyos alulbiztosítottságot jelenthet az ügyfeleknél. Közös érdek, hogy amikor az ügyfelet kár éri, a biztosító olyan összeget tudjon kifizetni, amely fedezi a helyreállítás költségeit - hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy a gépjármű- és a vagyonbiztosításoknál kétszámjegyű a kárinfláció;

a biztosítók ezt próbálják utolérni megfelelő árazással, amit az ügyfelek nehezen fogadnak el.

A Mabisz elnöke felhívta a figyelmet: fontos szerepük van a biztosítási szakembereknek, közvetítőknek, alkuszoknak abban, hogy az ügyfelek megértsék, miért szükséges a szerződések felülvizsgálata.

Erdős Mihály előadásában kitért egyebek mellett arra, hogy 1992 óta 23-szorosára nőtt a biztosítási piac bevétele, tavaly meghaladta az 1300 milliárd forintot, ugyanakkor van még kiaknázandó potenciál a szektor előtt. Ezek közé sorolta például a lakossági megtakarítások bevonását a biztosítási piacra.

A biztosítási szektor idén a várt 50 milliárd helyett 60 milliárd forinthoz közelítő extraprofitadót fog befizetni a költségvetésbe. Tavaly 80 milliárd forint volt a szektor adózás utáni nyeresége, kérdésesnek látja ugyanakkor, hogy idén meglesz-e ez a nyereség.

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a szakmai konferencián elmondta: a jegybank folytatja szigorú felügyeleti gyakorlatát, ugyanakkor biztosítja a folyamatos konzultációk lehetőségét a piac szereplőinek.

Jelezte azt is, hogy az MNB rövid időn belül együttműködési megállapodást köt az idén 30 éves Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével.