Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet - közölte pénteken a Pénzügyminisztérium (PM).

Június végéig a központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 175,2 milliárd forintos többletet értek el.

A május végéig felhalmozott 2737,0 milliárd forintos deficitet figyelembe véve

a június havi hiány 155,3 milliárd forint volt, alig 40 százaléka az egy évvel korábbinak.

Ezzel kapcsolatban a Portfolio megjegyezte, hogy 8 éve nem volt ilyen alacsony a deficit az év 6. hónapjában.

Az idei évre jóváhagyott 3152,7 milliárd forintos deficit 91,7 százaléka teljesült az első fél évben.

Június végéig az előző év azonos időszakához képest 13,5 százalékkal nőttek az adó- és járulékbevételek - hangsúlyozta a minisztérium tájékoztatója. A költségvetés kiadásai közül kiemelték, hogy júniusban is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2360,6 milliárd forintot, gyógyító-megelőző ellátásra 1073,9 milliárd forintot fordított a kormány az első fél évben.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója kitér arra is, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben, amit az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók okoznak, a kormány célja továbbra is világos: Magyarország stabilitásának megőrzése, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a teljes foglalkoztatottság védelme. Mindezek mellett kiemelten fontos a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása. Ennek érdekében a kormány továbbra is tartja az idei évre tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt és folytatja az államadósság csökkentését. Mint emlékeztetnek, az Országgyűlés előtt lévő, 2023-as költségvetési törvényjavaslatban még tovább, a GDP 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak.