eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
Nyitókép: Paul Bradbury/Getty Images

Tízből hat magyar munkavállaló kapott idén fizetésemelést

A legnagyobb emelésről az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor dolgozói számoltak be. Nekik átlagosan 15,7 százalékkal nőtt a bérük – derült ki a ManpowerGroup által készített országos felmérésből. A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkavállalók 47 százaléka nem elégedett jelenlegi munkahelyével.

Nagy átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac: a HR trend megváltozott, a hangsúly a munkáltatók elvárásai felől eltolódott a munkavállalók preferenciái felé, ami tovább erősített a digitalizáció felgyorsulása. Így az infláció növekedésével az alapbér mellett egyre fontosabbá válik a rendszeres bérfejlesztés, különös tekintettel annak mértékére. Ez hívta életre a ManpowerGroup béremelés című felmérését, mely országos, reprezentatív kutatásban 1384 fő munkavállaló vett részt online.

Mint írják, a legnagyobb arányban az autóipari dolgozók (69,41 százalék) részesültek fizetésemelésben, átlagosan 10,9 százalékkal többet visznek haza egy hónapban. A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeripar és mezőgazdaság ágazatban történt, ők 15,7 százalékkal kapnak többet. A legrosszabbul az építőipari dolgozók jártak, alig egyharmaduk (32,79 százalék) részesült bérfejlesztésben, illetve ők számoltak be a legcsekélyebb mértékű, 9,45 százalékos növekedésről.

A beosztott státuszban levők 62 százaléka, a közép- és felsővezetők 61 százaléka számolt be bérnövekedésről. További érdekesség, jegyzi meg közleményében a munkaerő-piaci szolgáltató, a hogy a kkv szektorban tevékenykedők magasabb, 14,7 százalékos emelésben részesültek, mint a közép és nagyvállalati környezetben dolgozók, akik 12,5 százalékkal visznek többet haza.

Habár a megkérdezettek háromötöde számolt be (átlagosan) 12,7 százalékos bérnövekedésről, a magyar

munkavállalók 39 százaléka a 9,5 százalékos infláció ellenére sem kapott idén fizetésemelést.

„Az elégedettség tekintetében, a felmérés eredményei azonban árnyalják a képet. Habár magasabb (3,2) azok körében a munkahelyi elégedettség, akik kaptak emelést, mint azok körében, akik nem kaptak (2,95). Az eredményekből látszódik, hogy

az elvártnál magasabb fizetésemelés nem társul egyértelműen nagyobb elégedettséggel.

Ez is rámutat, hogy a munkavállalók igényei megváltoztak, a versenyképes fizetés mellett felértékelődtek az olyan tényezők, mint a rugalmasság, a képzés és a jólét” – idézi a közlemény Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatójának szavait.

A cég szerint érdemes a vállalatoknak elgondolkodniuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a meglévő munkatársak megtartására, ugyanis a válaszadók csupán 52,88 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyével. Tehát a munkavállalók közel fele nem igazán derűlátó a jelenlegi munkáltatójával kapcsolatosan.

Egyik lehetőség, a béren kívüli juttatás, amely továbbra is fontos eleme a motivációnak. A szellemi és fizikai munkavállalók között egy dologban tapasztalható lényegi különbség. Míg a fizikai munkát végzőknél továbbra is a cafeteria (49 százalék) és a bónusz, jutalék (25 százalék) a két legvonzóbb extrajuttatási forma. Addig a szellemi munkát végzők körében a Cafeteria (30 százalék) és bónusz/ jutalék (29 százalék) mellett megjelent a távmunka, rugalmas munkavégzés (19 százalék) lehetősége is.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×