Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.

A kormányfő a sajtófőnöke, Havasi Bertalan által közzé tett levélben azt írta: a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket.

Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak - tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.

Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén

az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent.

"Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi" - áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra "csak papíron" elérhetőek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár a bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a május 18-án bemutatott REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, előzetes értékelésük szerint az nem kezeli konkrétan és átfogóan az általuk felvetett súlyos aggályokat.

Kiemelte, értelmezésük szerint a terv egyik fő célja elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem - fejtette ki a kormányfő.

A levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem.

"Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között" - írta, hangsúlyozva: ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra.

A kormányfő hozzátette, emiatt létfontosságúnak tartják, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésük szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.

Rámutatott arra, komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába, ugyanis az RRF-hitelek igénybevételével az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam.

Orbán Viktor kiemelte, az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást.

Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a Covid-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá - írta a kormányfő.

"Oroszország ukrajnai agressziójával szembeni fellépésünk során eddig legfőbb értékünk az egységünk volt. Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket"

- fogalmazott.

Közölte: azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni.

A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat

- írta.

Orbán Viktor levelében úgy véli: a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.

"Meggyőződésem, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására" - írta a kormányfő, aki ezért azt javasolja, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.

"Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése" - zárta levelét Orbán Viktor.

Nyitóképünk: a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök videokonferencia keretében tárgyal Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével a május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs előkészítéseként a Karmelita kolostorban hétfőn.