A Covid-járvány első éve tovább növelte az addig is létező kereseti szakadékot Magyarországon, a valós fizetések pedig jelentősen eltérnek a KSH számaitól, a kistelepüléseken a megélhetés igen nehéz.

"A 2022-es adatok most 373 ezer forint körüli átlagot mutatnak az egyszeri tételek, például a féléves fegyverpénz nélkül, ami jól mutatja, hogy egy kis létszámú csoport jelentős fizetésemelése mekkorát tud dobni az átlagon" - mutatott rá érdeklődésünkre Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Szerinte látszik az adatokból, hogy a KSH 2020-as nettó átlagkereseti adata (268 ezer forint) egyszerűen nem nézett több cégtípust sem, ha így lett volna, 211 ezer forint körüli átlag jött volna ki. A két kereseti mutató közti 60 ezer forint eltérést az 5 fő alatti cégek figyelmen kívül hagyása jelenti egyrészt, másrészt "csak mintavétel van" a non-profit szervezetekről.

"A nagy non-profit szervezetek kiemelt állami támogatást kapnak, ezért jó béreket tudnak fizetni, míg az egyéb non-profit szervezeteknél nem kirívóak a bérek. De ezt a szférát nem tudja megfigyelni a KSH. A másik probléma: az 5 fő feletti cégek és a teljes államigazgatás munkavállalói közül

nem mindenki kerül bele a statisztikába, csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak"

– mutatott rá.

A meg nem figyelt körbe 240-260 ezer fő tartozhat a GKI szerint, az ismert körbe pedig 3-3,2 millió ember, a statisztikai létszámban pedig elvileg 4,7 millió ember tartozik.

Falun olcsóbb? Drágább?

Élőhely szerint "extra különbségek" vannak.

• Budapesten 2020-ban 268 ezer forint volt az átlagos nettó kereset
• a települések alsó 10 százalékában pedig 120 ezer forint alatt volt a megélhetésre rendelkezésre álló pénz havonta átlagosan.

Közben viszont – mint Molnár László nyomatékosítja – drágább falun élni. Hogy miért?

"Nem tudnak termelni, és a községi kisboltban kell vásárolni. Amikor kitalálták, hogy falvakban könnyebb, akkor még

volt háztáji, az emberek maguknak termeltek, nem kellett a boltban mindent megvásárolni, ez 2000 óta nagyon látványosan eltűnt"

– ecsetelte, hozzátéve, a fővárosi nagyáruházakban közben a tömeges hozzáférés miatt olcsóbban lehet rengeteg termékhez hozzáférni; a falusi munkaerőt a kisboltban márpedig sokkal kisebb forgalom mellett kell "eltartani".