Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Dusk Panorama of Tel-Aviv sandwiched between the Ayalon freeway and the Mediterranean sea.
Nyitókép: Ilan Shacham/Getty Images

Ezek most a világ legdrágább városai – mutatjuk a top 10-et

A tavalyi ötödik helyezett állt idén a dobogó legfelső fokára. Budapest nincs az első tízben. Kiderült, melyik a régiónk legdrágább városa.

Az izraeli Tel-Aviv megelőzte Hongkongot és Szingapúrt, és az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai szerint a világ legdrágább városa lett – irja a Világgazdaság a Bloombergre hivatkozva.

Az izraeli város a tavalyi ötödik helyről először került a lakhatás költségeit világviszonylatban felmérő Worldwide Cost of Living jelentés élére, és ezzel Párizst a második helyre szorította vissza Szingapúrral együtt. Az első öt helyezett között van még Zürich és Hongkong is.

Az EIU szerint a szárnyaló sékel, illetve az élelmiszerek és a közlekedés árának emelkedése a fő oka annak, hogy Tel-Aviv az első helyre került.

Néhány további érdekesség a tanulmányból:

  • Róma esett vissza a legjobban a rangsorban, a 32. helyről a 48. helyre.
  • Teherán a 79. helyről a 29. helyre ugrott, miután az Egyesült Államok újra bevezette az Iránnal szembeni szankciókat.
  • Hongkongban volt a legdrágább a benzin ára: literenként két és fél dollár.
  • A márkás cigaretták ára átlagosan 6,7 százalékkal emelkedett.
  • A szíriai főváros, Damaszkusz továbbra is a világ legolcsóbb városa.

Upasana Dutt, az EIU megélhetési költségeket kutató részlegének vezetője szerint a következő évben várhatóan sok városban tovább emelkednek a megélhetési költségek, mivel számos ágazatban nőnek a bérek is.

A tíz legdrágább város listája:

  • Tel Aviv
  • Párizs (megosztott második helyezés)
  • Szingapúr (megosztott második helyezés)
  • Zürich
  • Hongkong
  • New York
  • Genf
  • Koppenhága
  • Los Angeles
  • Oszaka

A Worldwide Cost of Living az EIU által évente kétszer végzett felmérés, amely 173 városban 200 termék és szolgáltatás több mint 400 egyedi árát hasonlítja össze.

A régió és a magyar főváros

Budapest a 173 nagyvárost számláló teljes mezőnyben a 135. helyre került a dollárban számolt megélhetési költségek alapján, a New York-i költségszint 54 százalékával, vagyis 54-es WCOL-költségindexszel - derült ki az MTI összesítéséből.

Az EIU éves kimutatásai arra vallanak, hogy a magyar főváros a dollárban fizetett külföldi kiküldöttek számára az évek során egyre olcsóbbá vált: például hét évvel ezelőtt 67 százalékos költségszinttel éppen a 100. helyen, a 2000-es évek első évtizedének végén, 2009-ben New York megélhetési költségeinek 87 százalékával a 65. helyen állt.

Az idei listán Prága a közép-európai EU-térség legdrágább városa:

a cseh főváros New Yorkhoz mért 62 százalékos WCOL-indexével a 79. helyre került,

nyolc hellyel magasabbra az egy évvel ezelőtti listához képest.

A legolcsóbb városok

Az Economist Intelligence Unit szerdán bemutatott költséglistáján a világ legolcsóbb városa - legalábbis a dollárban fizetett külföldiek számára - a szíriai főváros, Damaszkusz, amely a New York-i szinthez mért 12 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 173. helyre került.

A legolcsóbb tízes mezőnyben szerepel Tripoli (23), Taskent (30), Tunisz (33), Almati (35), Karacsi (36), Ahmedabad (37), Algír (38), valamint Buenos Aires és Lusaka (egyaránt 39).

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×