Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Dusk Panorama of Tel-Aviv sandwiched between the Ayalon freeway and the Mediterranean sea.
Nyitókép: Ilan Shacham/Getty Images

Ezek most a világ legdrágább városai – mutatjuk a top 10-et

A tavalyi ötödik helyezett állt idén a dobogó legfelső fokára. Budapest nincs az első tízben. Kiderült, melyik a régiónk legdrágább városa.

Az izraeli Tel-Aviv megelőzte Hongkongot és Szingapúrt, és az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai szerint a világ legdrágább városa lett – irja a Világgazdaság a Bloombergre hivatkozva.

Az izraeli város a tavalyi ötödik helyről először került a lakhatás költségeit világviszonylatban felmérő Worldwide Cost of Living jelentés élére, és ezzel Párizst a második helyre szorította vissza Szingapúrral együtt. Az első öt helyezett között van még Zürich és Hongkong is.

Az EIU szerint a szárnyaló sékel, illetve az élelmiszerek és a közlekedés árának emelkedése a fő oka annak, hogy Tel-Aviv az első helyre került.

Néhány további érdekesség a tanulmányból:

  • Róma esett vissza a legjobban a rangsorban, a 32. helyről a 48. helyre.
  • Teherán a 79. helyről a 29. helyre ugrott, miután az Egyesült Államok újra bevezette az Iránnal szembeni szankciókat.
  • Hongkongban volt a legdrágább a benzin ára: literenként két és fél dollár.
  • A márkás cigaretták ára átlagosan 6,7 százalékkal emelkedett.
  • A szíriai főváros, Damaszkusz továbbra is a világ legolcsóbb városa.

Upasana Dutt, az EIU megélhetési költségeket kutató részlegének vezetője szerint a következő évben várhatóan sok városban tovább emelkednek a megélhetési költségek, mivel számos ágazatban nőnek a bérek is.

A tíz legdrágább város listája:

  • Tel Aviv
  • Párizs (megosztott második helyezés)
  • Szingapúr (megosztott második helyezés)
  • Zürich
  • Hongkong
  • New York
  • Genf
  • Koppenhága
  • Los Angeles
  • Oszaka

A Worldwide Cost of Living az EIU által évente kétszer végzett felmérés, amely 173 városban 200 termék és szolgáltatás több mint 400 egyedi árát hasonlítja össze.

A régió és a magyar főváros

Budapest a 173 nagyvárost számláló teljes mezőnyben a 135. helyre került a dollárban számolt megélhetési költségek alapján, a New York-i költségszint 54 százalékával, vagyis 54-es WCOL-költségindexszel - derült ki az MTI összesítéséből.

Az EIU éves kimutatásai arra vallanak, hogy a magyar főváros a dollárban fizetett külföldi kiküldöttek számára az évek során egyre olcsóbbá vált: például hét évvel ezelőtt 67 százalékos költségszinttel éppen a 100. helyen, a 2000-es évek első évtizedének végén, 2009-ben New York megélhetési költségeinek 87 százalékával a 65. helyen állt.

Az idei listán Prága a közép-európai EU-térség legdrágább városa:

a cseh főváros New Yorkhoz mért 62 százalékos WCOL-indexével a 79. helyre került,

nyolc hellyel magasabbra az egy évvel ezelőtti listához képest.

A legolcsóbb városok

Az Economist Intelligence Unit szerdán bemutatott költséglistáján a világ legolcsóbb városa - legalábbis a dollárban fizetett külföldiek számára - a szíriai főváros, Damaszkusz, amely a New York-i szinthez mért 12 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 173. helyre került.

A legolcsóbb tízes mezőnyben szerepel Tripoli (23), Taskent (30), Tunisz (33), Almati (35), Karacsi (36), Ahmedabad (37), Algír (38), valamint Buenos Aires és Lusaka (egyaránt 39).

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×