Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond az Iránytű a négy százalékhoz címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián a Várkert Bazárban 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György új költségvetést javasol a helyreállítási paradoxon elkerülésére

Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – a beruházások szerkezetét bírálja és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Az idei második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra?

A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés – ismétli meg korábban részletezett álláspontját a jegybank elnöke.

A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól.

Nemcsak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az "okos" tőkebefektetésekre való áttérés helyett – fogalmaz a jegybank elnöke.

Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen – szögezi le Matolcsy György.

Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges "okos" beruházások aránya.

Arra hívja fel a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében,

így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek, és nem az "okos" beruházások állnak. A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya is a legmagasabb Magyarországon, ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – összegzi a jegybank elnöke.

Matolcsy György felveti azt is, hogy

az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyagipari inflációt gerjeszt,

amit a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos – hangsúlyozza.

Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. "Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet" – állapítja meg az MNB elnöke.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az utolsó pillanatban hárították el a veszélyt a britek, amely több francia üzletet érintett

Az utolsó pillanatban hárították el a veszélyt a britek, amely több francia üzletet érintett

Egy brit kiberbiztonsági akció során sikerült befoltozni azt a súlyos biztonsági rést, amely a szupermarketekben, raktárakban és éttermekben használt ipari hűtőberendezéseket fenyegette. A hibát az Omega Systems etikus hackerei fedezték fel, a javítás elkészültéig pedig az üzletek leválasztották a hűtőket a nyílt internetről. A beavatkozással megelőzték, hogy az Egyesült Királyságot is elérje az a támadáshullám, amely ősszel Svédországtól Belgiumig számos európai országban okozott károkat. Franciaországban mintegy 700 üzlet hűtőrendszerét törték fel, ezért több millió euró értékű élelmiszert kellett kidobni, és legalább 15 helyen tűz is keletkezett. A francia hatóságok az iráni Forradalmi Gárdához köthető kiberegységet gyanúsítják, a hackerek pedig később a Francia Vérellátó Szolgálat hűtőit is megtámadták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×