Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond az Iránytű a négy százalékhoz címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián a Várkert Bazárban 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György új költségvetést javasol a helyreállítási paradoxon elkerülésére

Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – a beruházások szerkezetét bírálja és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Az idei második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra?

A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés – ismétli meg korábban részletezett álláspontját a jegybank elnöke.

A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól.

Nemcsak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az "okos" tőkebefektetésekre való áttérés helyett – fogalmaz a jegybank elnöke.

Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen – szögezi le Matolcsy György.

Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges "okos" beruházások aránya.

Arra hívja fel a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében,

így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek, és nem az "okos" beruházások állnak. A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya is a legmagasabb Magyarországon, ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet – összegzi a jegybank elnöke.

Matolcsy György felveti azt is, hogy

az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyagipari inflációt gerjeszt,

amit a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos – hangsúlyozza.

Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. "Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet" – állapítja meg az MNB elnöke.

Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Idő kérdése lehet csak a Krími híd megsemmisülése, orosz teherhajót ért támadás a Balti-tengeren - Háborús híreink szombaton

Idő kérdése lehet csak a Krími híd megsemmisülése, orosz teherhajót ért támadás a Balti-tengeren - Háborús híreink szombaton

Az utolsó szalmaszálba kapaszkodva próbál Európa csatlakozni az orosz-ukrán béketárgyalásokhoz, miután Moszkva három kulcsfontosságú európai országot is meghívott az ukrajnai békéről szóló egyeztetésekre. Berlin a meghívás elfogadását sürgeti, Párizs csak teljes körű részvétel mellett mondana igent, az orosz külügy viszont Kaja Kallas jelenlétét kifogásolja. A harcok közben nem csitulnak, szombatra virradó éjjel újabb rakétatámadás érte Ukrajnát, melynek halálos áldozata is volt. Nap közben egy orosz teherhajót is támadás ért a Finn-öbölben, ami megerősíti az orosz exportútvonalak növekvő biztonsági kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×