Infostart.hu
eur:
353.54
usd:
305.67
bux:
135615.55
2026. június 12. péntek Villő
Kamionok állnak sorban a hegyeshalmi határátkelőhelyhez vezető autópályán, az ausztriai Lajtabruck (Bruck an der Leitha) közelében 2020. március 18-án. Az új koronavírus-járvány terjedésének feltartóztatására a magyar kormány lezárta a személyforgalom előtt a határokat, de a teherforgalmat nem korlátozta.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Döntött a magyar kamionosok ügyében az uniós bíróság

A magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak a magyar bíróságok előtt azon tagállamok minimálbérre vonatkozó előírásainak megsértésére, amelyekben kiküldetésben dolgoznak - ismerteti az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében a luxembourgi székhelyű testület csütörtöki döntéséről.

A bírói határozat előzménye az volt, hogy magyar tehergépjárművezetők pert indítottak egy magyar bíróságon a "magyarországi székhelyűnek tűnő munkaadójukkal szemben" azt állítva, hogy a munkabérük a franciaországi munkavégzésük idején nem a francia minimálbérnek megfelelő óránkénti 10,40 euró volt, hanem a munkaszerződésük szerinti, 3,24 euró összegű alapbért kapták meg.

Az árufuvarozást végző munkások annak ellenére kapták a 3,24 euró óránkénti díjazást, hogy franciaországi munkájuk során birtokukban volt egy magyar közjegyző és a francia munkaügyi miniszter által hitelesített nyilatkozat, amely igazolja, hogy a fuvarozási ágazatra vonatkozó francia minimálbérnek felel meg a kiküldetésük alatt fizetett munkabérük.

Az ügyben eljáró magyar bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak-e a magyar bíróságok előtt a francia minimálbérre vonatkozó franciaországi előírások megsértésére.

Az ítéletben a bíróság emlékeztet arra, a munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelvet minden olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell, amely munkavállalók kiküldésével jár, így a közúti közlekedésre, különösen az árufuvarozási tevékenységre is.

Következésképpen az említett munkavállalók számára meg kell adni a lehetőséget, hogy bírósági úton érvényesítsék az irányelv szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartását, így a minimális bérszintre vonatkozó feltételt is. A munkavállalók tehát a francia minimálbérre vonatkozó franciaországi előírások megsértésére hivatkozva perelhetik Magyarországon a munkaadójukat.

A magyar bíróság azt is tudni akarta, hogy a munkavállalók részére a külföldi kiküldetésük idejére fizetett napidíj a munkabér részének tekinthető-e.

Ebben a kérdésben az uniós bíróság kimondta, hogy a kérdéses napidíj a minimálbér részét képező, kiküldetéshez tartozó juttatásnak minősül, kivéve, ha azt a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki.

Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×