Infostart.hu
eur:
385.39
usd:
331.83
bux:
121379.03
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Az EB zöld utat adott Szlovénia helyreállítási tervének

Az ország így 2,5 milliárd euró támogatást kap a helyreállítási és rugalmassági európai uniós pénzeszköz keretében.

Az Európai Bizottság közölte: az uniós bizottság úgy döntött, hogy zöld jelzést ad Szlovénia helyreállítási tervének, ami ötvözi a zöld és a digitális átmenetet segítő befektetéseket a betegek hosszú távú gondozását, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert érintő reformokkal.

A Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alap 2,5 milliárd eurós finanszírozást biztosít a szlovén tervek megvalósításához olyan módon hogy az EU 1,8 milliárd euró összegű támogatás mellett 705 millió euró hitelt folyósít a helyreállítást segítő és az ellenállóképességet javító uniós eszköz (RRF) keretében. Az uniós finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy Szlovénia erősebben ki kerüljön ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi válság nehézségeiből – közölték.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság pozitív értékelését egyebek mellett az váltotta ki, hogy Szlovénia terve teljes keretösszegének

42 százalékát az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedésekre kívánja fordítani.

A szlovéniai zöld átmenet biztosítását támogató intézkedések között beruházások szerepelnek a megújuló energiaforrások támogatására, az épületek energiahatékonyságának és szeizmikus felújításának növelésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére és a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére.

A terv szerint Szlovénia az uniós finanszírozás 21 százalékát a digitális átállást támogató intézkedésekre fordítja majd, illetve jelentős forrásokat biztosít a betegek hosszú távú gondozása, az egészségügy, a nyugdíjak és a munkaerőpiac, az oktatás és a készségek, a kutatás és a fejlesztés, az innováció, az üzleti környezet és a közbeszerzések területeit érintő, egymást erősítő reformokat is tartalmaz.

Az értékelés azt is megállapította, hogy a tervben foglalt intézkedések egyike sem károsítja jelentősen a környezetet, azok összhangban vannak a helyreállítási tervekre vonatkozó uniós rendeletben meghatározott követelményekkel. Hozzátették, a felvázolt ellenőrzési rendszerek megfelelőnek tekinthetők az unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a terv elegendő részletet tartalmaz arról, hogy a nemzeti hatóságok miként akadályozzák meg, és hogyan orvosolják az esetleges összeférhetetlenséget, a korrupciót és a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos csalásokat.

Amennyiben a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács is jóváhagyja a tervet, akkor 231 millió euró előfinanszírozásként folyósítható Szlovénia számára, ami az ország számára utalandó teljes összeg 13 százalékát teszi ki. A Európai Bizottság a helyreállítási tervben felvázolt célok kielégítő teljesítése, a beruházások és a reformok végrehajtásának előrehaladása alapján engedélyezi a további kifizetéseket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint három egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam megközelítette a 385-ös szintet, miközben a dollár is 331 forint közelébe erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői 50 százalékos ugrás után tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, az európai jegyzés ismét 50 euró fölé került, a befektetők pedig attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat. A tavalyi negyedik negyedévben mindössze 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. A most publikált második becslés megerősítette a korábbi adatot, a részletek pedig azt mutatják, hogy 2025 végén sem sikerült érdemben dinamizálni a gazdaságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×