Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.85
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: a V4-ek a világjárvány utáni új világrend nyertesei lehetnek

A térség lett például az európai gazdaság gerincoszlopának számító német ipar beszállító vidéke.

A visegrádi országok (V4), az együttműködésüknek köszönhetően, a világjárvány utáni új világrend nyertesei közé tartozhatnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a közép-lengyelországi Lódzban, a V4 diplomáciai vezetőinek találkozóját követő közös sajtóértekezleten.

A V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) az utóbbi években "a józan észre alapuló gazdasági és biztonságpolitikai stratégiát folytattak", a közös kiállásnak köszönhető, hogy az Európai Unióban nem érvényesek az illegális migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvóták, egyúttal Közép-Európa lett a legvonzóbb beruházási célpont Európában, ennek nyomán "mi töltjük be a növekedési motor szerepét" – mondta Szijjártó Péter.

Azt mondta, a koronavírus-járvány miatt nem túlzás új világrend létrejöttéről beszélni mind gazdasági, mind politikai szempontból, ez természetesen új kihívásokat jelent. A V4 országai közötti szoros együttműködés a jövőben biztosíthatja gazdaságaink gyors újraindítását, valamint azt, hogy az országcsoport az új világrend nyertesei közé fog tartozni – közölte a tárcavezető.

Rámutatott: térségünk ma már egyértelműen az európai gazdaság gerincoszlopának számító német ipar beszállító vidéke, "a legutóbbi békeévben, 2019-ben" például a V4 és Németország kereskedelmi forgalma meghaladta a 300 milliárd eurót.

A Közép-Európába irányuló külföldi beruházásokról Szijjártó Péter azt mondta:

gyakorlatilag az összes beruházási versenynél a végső vetélytársak mindig a V4 országai voltak, ez mutatja, hogy a térség Európa legvonzóbb beruházási térségévé vált.

Ez "a fegyelmezett költségvetési politikánknak", valamint az alacsony adóknak köszönhető, ezért "az új világrend küszöbén" világossá kell tenni azt az álláspontot, hogy Magyarország soha nem fog hozzájárulni semmiféle globális minimumadó bevezetéséhez – húzta alá. "Nem fogunk adót emelni nemzetközi nyomásgyakorlás miatt", versenyképességünk záloga, hogy az adópolitika nemzeti hatáskörben maradjon – tette hozzá.

Aláhúzta továbbá:

Magyarország kitart az illegális bevándorlók elosztási kvótáját ellenző álláspontja mellett.

"Azt látjuk, hogy sem Brüsszelben, sem New Yorkban nem adták fel a kötelező letelepítési kvóták gondolatát", továbbra is ébernek kell lennünk annak érdekében, hogy "amit egyszer meg tudtunk akadályozni, az lopakodó módon ne térhessen vissza, ne veszélyeztethesse Európa és benne a közép-európai országok biztonságát és önrendelkezését" – fogalmazott.

A magyarok erős Európában érdekeltek – folytatta, ez viszont nincs erős keresztény értékek és közösségek nélkül, ezért Magyarország a jövőben is ki fog állni a világon az üldözött keresztények mellett, és ragaszkodik Európa keresztény alapértékeinek megerősítéséhez.

Utalva végezetül a két ország beoltott polgárainak szabad utazásáról szóló magyar-cseh megállapodásra, a miniszter reményét fejezte ki, hogy ezt a megoldást hamarosan a visegrádi szintre is ki tudják terjeszteni.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×