Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiderült, hogy dönt a hitelmoratóriumról a kormány

A Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetéseket követően dönt a kormány a hitelmoratórium sorsáról – közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Tállai András szerint üdvözlendő, hogy a Magyar Bankszövetség a napokban jelezte, támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.

Az államtitkár a Világgazdaságban kifejtette: most azt kell vizsgálni, hogy a fizetéskönnyítő eljárás célzott továbbvitele mellett miként biztosítható, hogy a pénzintézetek a hitelezés folyamatos fenntartásával tudják segíteni a gazdaság koronavírus-válságot követő újraindulását.

A cél az, hogy azoknak az ügyfeleknek biztosítsák a továbbiakban is a védőernyőt, akiknek gazdasági helyzetük ezt szükségessé teszi, ugyanakkor a gazdaság jövője szempontjából fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik képesek rá – hangsúlyozta.

Tállai András közlése szerint

a kormány a törlesztéshez visszatérők kezét sem engedi el,

hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, és a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg.

Az államtitkár elmondta, az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén 1,3 millió szerződés volt moratórium alatt. A moratóriumban maradó vállalkozások száma tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Egy, a Másfél fok oldalán nemrég megjelent elemzésben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt 5 évtized hazai éghajlati változásait vizsgálták. Arra jutottak, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban beszélt erről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×