Infostart.hu
eur:
363.95
usd:
308.83
bux:
140242.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kiderült, hogy dönt a hitelmoratóriumról a kormány

A Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetéseket követően dönt a kormány a hitelmoratórium sorsáról – közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Tállai András szerint üdvözlendő, hogy a Magyar Bankszövetség a napokban jelezte, támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.

Az államtitkár a Világgazdaságban kifejtette: most azt kell vizsgálni, hogy a fizetéskönnyítő eljárás célzott továbbvitele mellett miként biztosítható, hogy a pénzintézetek a hitelezés folyamatos fenntartásával tudják segíteni a gazdaság koronavírus-válságot követő újraindulását.

A cél az, hogy azoknak az ügyfeleknek biztosítsák a továbbiakban is a védőernyőt, akiknek gazdasági helyzetük ezt szükségessé teszi, ugyanakkor a gazdaság jövője szempontjából fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik képesek rá – hangsúlyozta.

Tállai András közlése szerint

a kormány a törlesztéshez visszatérők kezét sem engedi el,

hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, és a moratórium következtében nem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg.

Az államtitkár elmondta, az MNB adatai szerint a tavaly áprilisi 1,6 millió lakossági hitel helyett idén február végén 1,3 millió szerződés volt moratórium alatt. A moratóriumban maradó vállalkozások száma tavaly májushoz képest 21 százalékponttal, 35 ezerre csökkent, így a lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka van moratórium alatt. A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Választás 2026: Célegyenesben a Tisza Párt kormányzati felkészülése, Magyar Péter fontos üzeneteket mondott

Választás 2026: Célegyenesben a Tisza Párt kormányzati felkészülése, Magyar Péter fontos üzeneteket mondott

Kezdenek felpörögni az események a kétharmados Tisza-győzelemmel véget érő parlamenti választások utáni napokban. Magyar Péter szerda reggel interjút ad a közmédiának, ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egyeztet, amely után doorstep sajtótájékoztatót tart, majd újabb nemzetközi tárgyalásokat folytat. Közben a forint látványos ereje megmaradt, a magyar kötvényeket vették tovább úgy, hogy közben mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő megszólalt a választás után. Folyamatosan frissülő cikkünkben a szerdai fejleményeket követjük nyomon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×