Márciusban az ipari termelés volumene 16,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 16,2 százalékkal emelkedett. Februárhoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 68 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta - erősítette meg második becslésével szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az iparon belül a feldolgozóipar termelése 16,8 százalékkal nőtt, az energiaipar kibocsátása 9,6 százalékkal emelkedett, elsősorban az előző évinél hidegebb idő miatt. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a márciusi átlagos középhőmérséklet 1,4 Celsius fokkal alacsonyabb volt a tavaly márciusinál).

A járműgyártás kiugróan, 28,1 százalékkal nőtt, főleg a tavaly márciusi gyárleállások miatti 19,7 százalékos visszaesés nyomán.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar termelése 1,1 százalékkal emelkedett, a külpiaci eladások mérséklődésének és a hazai eladások növekedésének az eredőjeként. Jelentősen, 37,3 százalékkal emelkedett a villamosberendezések gyártása is, nagyrészt a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően. Egyedül a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent 1,9 százalékkal a belföldi eladások mérséklődése folytán, míg a kivitele emelkedett.

Az ipari export volumene 21,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele két hónap csökkenés után 33,7 százalékkal, a számítógép, elektronikai, optikai termék exportja 15,2, a villamosberendezéseké 56,0 százalékkal nőtt. Az élelmiszerexport 2,3 százalékkal elmaradt a tavaly márciusi kiugróan magas (+17,6 százalék) szinttől, a gyógyszerexport három hónap emelkedés után 1,9 százalékkal csökkent.

Az ipar belföldi értékesítése 10,6, míg a feldolgozóiparé 8,3 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz képest.

A járműipar belföldi eladásai négy hónap csökkenés után 26,0 százalékkal emelkedtek a tavaly márciusi 24,6 százalékos visszaeséssel szemben, a számítástechnikai termékeké 19,2 százalékot tett rá az egy évvel korábbi 5,8 százalékos növekedésre. A villamosberendezések 24,2 százalékkal, a gépipari terméke 10,1 százalékkal nagyobb mennyiségben keltek el belföldön. Az élelmiszeripar 1,1 százalékkal növelte értékesítését a tavalyi magas bázison, a gyógyszereladások 5,4 százalékkal estek.

A márciusban feladott új rendelések 20,9 százalékkal meghaladták a tavaly márciusi 11,9 százalékkal visszaesett volument, az új exportrendelések 23,1 százalékkal, a belföldiek 8,7 százalékkal nőttek. A teljes rendelésállomány 1,5 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit, amely 7,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az exportrendelések 1,2 százalékkal, a belföldiek 6,7 százalékkal emelkedtek.

Az első negyedévben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 6,0, a belföldi értékesítésé 3,3 százalékkal emelkedett.