Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával lezajlott, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye szerint a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika (KAP) egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása a mezőgazdaság területén, valamint az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás – tette hozzá az államtitkár.

Mint fogalmazott, annak érdekében, hogy a magyar agrárium hozzá tudjon járulni ehhez a célhoz és szakmailag megalapozottan tegye ezt, az idei év első negyedévében konzultációra került sor az agrárium és a környezetvédelem szakmai képviselőivel. A környezettudatos gazdálkodásra ösztönző támogatási rendszer létrehozása érdekében a téma iránt elkötelezett és megfelelő szakmai tudással rendelkező szervezetek és intézmények képviselői fejtették ki szakmai meglátásaikat, álláspontjukat a témában.

E szakmai muníció birtokában minden adott ahhoz, hogy a területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó zöld intézkedés- és előírásrendszer megfeleljen korunk elvárásainak – fejtette ki Feldman Zsolt. A beérkezett anyagok több ponton egybecsengő üzenetet fogalmaznak meg.

A számos javaslat közül az államtitkár kiemelte

a gyepgazdálkodás helyzetének javítására, az ökológiai gazdálkodás ösztönzésére, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó zöld infrastruktúra – így különösen a mezővédő erdősávok, fajgazdag táblaszegélyek – fejlesztésére irányuló felvetéseket.

Mint mondta, a szakmai vélemények abban is megerősítést adtak, hogy talajaink állapotának javítása kulcsfontosságú: a talaj szervesanyag tartalmának megőrzése és pótlása (például a szerves trágya használat, szármaradványok beforgatása), az okszerű tápanyag-gazdálkodás elősegítése és a környezetkímélő trágyakijuttatási módok alkalmazása, az erózió elleni védelem, valamint a talajvédő gazdálkodási módok elterjesztése (minimum művelés, forgatás nélküli talajművelés) a jövő fenntartható élelmiszertermelésének alapja.

A beérkezett javaslatok a támogatható területek agro-ökológiai szempontú bővítését, az újonnan bevezetendő agro-ökológiai alapprogramot is támogatják, illetve fontosnak tartják az agrár-környezetgazdálkodási program megfelelő tartalommal történő folytatását, valamint a földhasználat-váltást ösztönző, nem termelő beruházások támogatását, mint például a gyeptelepítés vagy mezővédő erdősávok létesítését - mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt egyértelművé tette, hogy mindezen agrár-környezeti beavatkozások csak úgy lehetnek igazán hatékonyak, ha a gazdálkodókat ezek megvalósításában széles körben elérhető, felkészült tanácsadási és tudásátadási rendszer segíti.

Az Agrárminisztérium ebben a közleményében is megköszönte az együttműködő szervezetek lelkiismeretes munkáját, mellyel hozzájárultak ahhoz, hogy a következő időszakra szakmailag megalapozott, a környezeti- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket hatékonyan megvalósító és a gazdálkodók érdekeit is figyelembe vevő agrártámogatási rendszer alakuljon ki.