Németországban a Ford február 19-ig állt le az alkatrészhiány miatt, de a világban jelentkező chiphiány miatt szerdán a kecskeméti Mercedes-gyárban is leállt 10 napra a termelés, a győri Audi pedig úgy döntött, hogy két hétig csak egy műszakban folytatja a gyártást, de februártól visszaáll a három műszakos munkarend. A téli üzemszerű leállás után az újabb váratlanul jött, és bár a hivatalos kommunikáció szerint csak rövid ideig tart majd a kényszerszünet, Szandányi Levente, a Portfolio elemzője azt mondta, nem hivatalos piaci források ennél hosszabb szünetet vetítenek előre.
A globális chiphiány oka az, hogy az ázsiai beszállítók más piacokat találtak, és nem az európai autógyártókat részesítik előnyben, a piaci folyamatok rendeződése pedig akár több hónapig is eltarthat.
"Tajvaniak, kínaiak, japánok inkább a szórakoztató-elektronikai termékeket gyártó vállalatokat részesítik előnyben" – mutatott rá az elemző, hozzátéve, hogy a kialakult helyzetért az autógyártók is felelősek.
A globális chiphiány ugyanakkor átírhatja a 2021-es ambiciózus autógyártói terveket. "Amikor a válság miatt kevesebb járművet adtak el, a gyártók nem rendeltek annyi chipet – most viszont hiány van, a beszállítók ugyanis időközben elkezdtek más piacra, más gyártóknak termelni. Ennek hatását megjósolni még nem lehet, de az jól látszik, hogy minden autógyártó igyekszik úrrá lenni a helyzeten, vagy átütemezésekkel, vagy más forrásokból való beszerzésekkel."
Szandányi Levente szerint a 2020-as visszaesés után 2021-re mindenki jelentős fellendülésre számított az autóiparban, a chiphiány fennmaradása ezeket az optimista várakozásokat döntheti romba.
A mostani alkatrészhiány azonban nem hasonlítható össze a 2020 tavaszán tapasztalt jóval kiterjedtebb alkatrészhiányokkal, amelyet az ellátási láncok megszakadása, illetve leállása okozott nemcsak az autóiparban, hanem az egész gazdaságában.
Más ipari és elektronikai szektorokat is megvisel
Világszerte jellemző, hogy alkatrészhiány lépett föl, elsősorban a chipek terén, ami nagyon sok termék gyártását megnehezíti. Ez Magyarországon az autógyártásban mutatkozik meg, de más országok teljes elektronikai szektorát is sújtja. Vagyis a megnövekedett kereslet fontos problémává lépett elő, miközben megmaradt az a bizonytalanság, hogy a cégek nem igazán tudják, mennyire bővíthetik a kapacitásaikat, hiszen a vírus még korántsem tűnt el – magyarázta az InfoRádiónak Hornyák József, a Portfolio elemzője.
A kereslet mellett természetesen a kínálattal is vannak problémák, tekintve, hogy a pandémiát nem volt képes minden vállalat oly módon átvészelni, hogy ne kellett volna súlyos megszorításokat eszközölnie, leépítenie, kapacitást csökkentenie. Így,
ha a nagyobb cégek ki is tartottak, a kisebb, sérülékenyebb beszállítóik hiányában ő maguk sem képesek termelni.
Hornyák József emlékeztetett, a magyarországi ipari termelés a koronavírus-járvány második hullámában nem rengett meg úgy, mint amennyire az első alkalmával. Ismert, tavaly tavasszal egy igen jelentős visszaesés volt látható, az őszi hónapokban, valamint a tél kezdetén azonban úgy tűnik, hogy az ipar jól vészelte át az időszakot, amiben kulcsszerepe volt a legnagyobb súlyú ágazatoknak – ez Magyarországon a járműgyártás és az elektronikai szektor –, főként az exportpiacoknak köszönhetően.
A januárban tapasztalható leállások, műszakcsökkentések viszont már
biztosan érzékeltetni fogják a hatásukat a magyarországi ipari termelésben
az év első hónapjaiban. Ezt követően viszont, ha a világgazdaság lendületre kap, az év második fele sokkalta erősebben alakulhat – tette hozzá a szakértő.
