Baranovszky György az InfoRádiónak kiemelte, amikor fogyasztóvédelmi szabályokról esik szó, nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak olyan termékek vannak, amelyek jótállás alá tartoznak, hanem olyanok is a fogyasztók kosaraiba kerülhetnek, amikre szavatosság vonatkozik, utóbbiak esetében azonban semmilyen változást nem történt, ami a vásárlók érdekét szolgálná.

Megjegyezte a 10 ezer forinttól 100 ezer forintig (1 év) és a 100 ezer forinttól 250 ezer forintig (2 év) terjedő, valamint a 250 ezer forinttól drágábban (3 év) megvásárolható termékekre vonatkozó kitolt jótállási időket már ezelőtt is biztosították a jobb kereskedők. A szövetség azt sem igazán érti, hogy miért pont az említett határoknál húzta meg a jogalkotó a vonalat, illetve, ha valóban a fogyasztók védelme volt a cél,

miért nem bővített hosszabb határidővel és nagyobb értékhatárral.

A szervezet ügyvezető elnöke szerint a fogyasztóvédelmi törvény javításra (cserére) vonatkozó, január 1-jétől érvényes rendelkezésének köszönhetően kétségtelen, hogy a jövőben már nem kerülhet sor egy termék hónapokig történő „javítgatása”, lehetőség szerint néhány napon belül javítani kell azt. Ha a javítás háromszoros próbálkozás után eredménytelen, akkor pedig ki kell cserélni. Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni,

amennyiben egy jótállás alá vonatkozó termék megvásárlása céges számlára történik, akkor arra az úgynevezett „plusz jogosítványok” nem vonatkoznak.

Baranovszky György megjegyezte: jótállás és szavatosság között lényegében nem sok különbség van, kizárólag a bizonyítási teher. Ugyanis minden termékre, amit megvásárol a fogyasztó, arra automatikusan két év szavatosság vonatkozik.

Súlyos problémának tartják továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozás nem rendelkezik a futárszolgáltatoknál történő termékátvételekről. Ugyanis, momentán a fogyasztóval kiszállításkor aláírattatnak egy papírt, hogy hibátlan állapotban vette át a terméket, emlékeztetett az ügyvezető elnök, aki szerint, ha történt volna megfelelő egyeztetés az érdekképviseletet ténylegesen ellátó szervezetek és az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkársága között, akkor szabályozni lehetett volna, hogy a vevő – bármilyen papír aláírása esetén – még nem veszíti el a jótállást vagy a szavatosságot.

„Leszögezhetjük, ez nem az, amire azt mondhatjuk, hogy hihetetlen mérföldkő, ami a fogyasztóvédelemben történt – fogalmazott. – Attól még nagyon messze vagyunk.”