Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Elképesztő tervvel állt elő Kína, komoly feszültségeket szítva Indiával

A világ legnagyobb magasságon haladó folyója, amely festői tájakon vágja át a Tibeti-fennsíkot és a kínai–indiai határvidéket, ideális lenne Kína számára vízerőművek létesítésére. A baj csak az, hogy India ezt nem így látja, ezért a terv jelentős feszültséget szült a két ázsiai óriás között, és újabb jövőbeni konfliktusok forrása lehet.

A kínai vezetés új terve, amely szerint mega-vízerőműveket és gátakat építenének a mintegy 2900 kilométeres Yarlung Tsangpo folyón, 15 év alatt válhat valósággá – írja az Origo.

A projekteket valószínűleg annak ellenére sem vizsgálják felül a közeljövőben, hogy

Peking elképzelése komoly ellenérzéseket váltott ki Új-Delhiben

a Yarlung Tsangpo (Cangpó) folytatásaként indiában továbbfolyó Brahmaputra folyam medencéjének vízbiztonsága miatt.

Ez a kérdés különösen az északkeleti Asszám államban és a közeli régiókban érzékeny téma, melyek Kína déli határvonalán elhelyezkedő tibeti területét határolják Északkelet-Indiánál.

Kína Yarlung Tsangpo folyója a déli, tibeti fennsíkon, majd az indiai területen továbbfolyó Brahmaputra folyam - a vitatott beruházás a kínai-indiai határ régiójában jönne létre, ahol a hegyekből leereszkedve sokat esik a folyó vízszintje.
WIKIMEDIA COMMONS/DEMIS/SHANNON1
Kína Yarlung Tsangpo folyója a déli, tibeti fennsíkon, majd az indiai területen továbbfolyó Brahmaputra folyam – a vitatott beruházás a kínai-indiai határ régiójában jönne létre, ahol a hegyekből leereszkedve sokat esik a folyó vízszintje. WIKIMEDIA COMMONS/DEMIS/SHANNON1

Mivel a közelmúltban halálos kimenetelű katonai összecsapások zajlottak a két ország határán, Új-Delhi különösen idegesen reagált Peking újjáélesztett tervére, mellyel Dél-Ázsia egyik legnagyobb és legfontosabb, regionális jelentőségű folyamának vízhozamát aknázná ki.

A Yarlung Tsangpo szorosai mentén található gátak, tározók és vízerőművek kínai tervrajzai november végén láttak napvilágot. A technikai részletek még nem pontosak, de Kína távolabbi, Hupej tartományában, a Jangce-folyón épített, gigantikus vízerőműnek, a Három-szurdok-gátnak a nagymértékű kiváltására vonatkozó tervet mindkét országban egyértelmű pekingi taktikaként értelmezték. A cél – vélik többen –

a Brahmaputra északkelet-indiai blokkolása és elterelése lehet, amennyiben új ellenségeskedések törnének ki a két ország között.

A Yarlung Tsangpón kitermelhető villamosenergia mennyisége akár a háromszorosa is lehet annak, amit a Három-szurdok-gáton megtermelnek, amely névleges, beépített teljesítményét tekintve a világ legnagyobb vízerőműve (bár az éves energiatermelés szempontjából „csak” a második a dél-amerikai Itaipu-gát után). A létesítmény idén november közepe óta 103,1 milliárd kilowattóra teljesítményt adott a kínai országos hálózatba.

Egy kínai lap nemrégiben idézte az állami tulajdonú China Power Construction Corporation nevű cég elnökét, aki azt mondta, hogy a központi vezetés jóváhagyta a Yarlung Tsangpo mentén zajló projekteket a kommunista párt októberi plénumán, amellyel

a világ legmagasabban futó folyóját jelentős mértékben hasznosítanák a kínai vízienergia-ágazat számára.

A kínai állami Global Times szaklap azt írta a tervezett vízerőmű kapcsán, hogy Kínának nem célja, hogy az indiai Asszám államban Brahmaputra néven továbbfolyó folyamnak már ne maradjon vízhozama. Mint mondták, azért kerül a gát a határhoz, mert szakmai vizsgálatok szerint az ottani vízáramlás a legmegfelelőbb a maximális áramtermelő kapacitás kiaknázásához.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×