Palkovics László a közigazgatás-fejlesztésről rendezett I. Digital Public Administration Summit elnevezésű konferencián arról beszélt, hogy a világ megváltozott, és miként eddig az anyagból formált az ember értéket, úgy az új évezredben az adatból nyert tudásértékek is legalább ilyen fontossá válnak.

"Ma már szinte szakmai közhely, hogy az adat az új arany, értő kezekben számos területen kamatoztatható tudást jelent" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kormány is felismerte a digitalizációban és mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket és a kihívásokat, és idén szeptemberben elkészült Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy el kell indítani az ország adatgazdaságát, és ehhez járulhat hozzá a digitális kormányzás, vagyis az állam szakmai és politikai működése során előállított adatok minden eddiginél hatékonyabb felhasználása.

A digitális korszerűsítés nemcsak a kormányzásnak jelent előnyt, hanem régi állampolgári elvárásnak is eleget tesz: "a jelenlegi, zömében rugalmatlan, és inkább követő, reflektáló és gátló szolgáltatásokat felválthatják a személyre szabott kezdeményezések" - jelezte, hangsúlyozva, hogy

a közigazgatási szolgáltatásoknál elengedhetetlen a digitális reform.

"A közigazgatás működése már olyan mértékben szerteágazóvá, többrétegűvé vált, hogy annak irányítása hagyományos, analóg eszközökkel már nem elképzelhető; új intézményeket, új eszközöket kell fejlesztenünk, melyeket a kor kihívásainak megfelelően tudunk majd alkalmazni" - jelentette ki.

Palkovics László kitért arra: a digitális megoldások segítenek abban, hogy a koronavírus-járvány ellenére a lehetőségekhez képest "gördülékenyek legyenek mindennapjaink". A járványhelyzet "elementáris erővel" mutatott rá, mekkora a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál és mekkora igény van az intelligens megoldásokra - mondta.

A mesterségesintelligencia-alkalmazások és -megoldások egyszerre jelentik a védekezés és a gazdaság újraindításának motorját. A mesterséges intelligenciának jelentős szerepe van a vakcinakutatás felgyorsítása mellett a járvány időbeli és földrajzi előrejelzésében és a kontaktkövetésben is - jelentette ki.

Szólt arról is, hogy az adatalapú alkalmazások bevezetése döntő hatást gyakorol a globális növekedésre. Erről tanúskodik, hogy az európai adatgazdaság értéke 2025-re elérheti a 1054 milliárd eurót, ami egyenértékű a teljes következő hétéves uniós költségvetéssel, és a várakozások szerint az európai adatgazdaság az uniós GDP 6,3 százalékát teheti ki öt éven belül - tette hozzá a miniszter.

Palkovics László megjegyezte: minden válság egyúttal lehetőségeket is jelent,

a járvány szülte kényszer a magyar kreativitásra is jótékonyan hatott.

A jövő most alakul

Lovászy László, a Miniszterelnökség kormányzati stratégiai kutatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa a konferencián arról beszélt, "a jövő most alakul". A szemünk előtt történik olyan átalakulás, amely talán a könyvnyomtatás és az olajipar elindulása óta nem volt - tette - hozzá -, azt mondják, az adat, különösen a digitális adat "az új olaj, amely nemcsak a könyveket, a gépek elméjét is megtölti, de talán hamarosan az emberekét is". A miniszteri biztos hangsúlyozta: ennek rengeteg erkölcsi vetülete van.

Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia várhatóan az oktatásban is elterjed majd, ami a tanulás és tanítás más megközelítését igényli majd. Megjegyezte: a digitális tanrend sok gyermek esetében évekkel előrehozhatta a digitális írástudás, kompetenciák elsajátítását.

Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője arról beszélt, a koronavírus-járvány

a kormányzatot is rákényszerítette arra, hogy a távolságtartás szabályai miatt "online szervezze meg magát".

A konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Digitális Jólét Program szervezte a közigazgatást érintő digitalizációs lehetőségek, trendek és jó gyakorlatok bemutatására. A konferencia magyar és külföldi előadói mások mellett a mesterséges intelligenciával, a kiberbiztonsággal, az adatalapú közigazgatással, az adatvezérelt egészségügyi ellátással, a hálózatkutatással és a digitális államkormányzással foglalkoznak.