eur:
402.12
usd:
372.24
bux:
89897.98
2025. április 1. kedd Hugó
Öntözőberendezés egy vetőmagtermesztés céljából létesített hibridkukorica-földön a Baranya megyei Beremend közelében 2018. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

A külügy is besegít a vetőmagexportba

Elsősorban keleti piacokon lehet majd könnyebben teríteni ezt az "agrár-alapterméket".

A szovjet utódállamokba irányuló vetőmagexporthoz a külgazdasági tárca is segíti a piaci igények felmérését, illetve a termékek regisztrációját - mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke.

A hétfői lapszámban megjelenő cikkben azt is kifejtette, hogy mivel garantálni tudják a magyar vetőmagvak GMO-mentességét, számtalan felvevőpiacon, így ezekben az országokban is előnyben részesülnek.

Az elnök jelezte, hogy szakmaközi szervezetként jogkövetkezmény nélkül tárgyalhatnak a költségekről, tájékoztató árat is hirdethetnek. Amióta ezt bevezették, nem kótyavetyéli el a vetőmagot a piac, de túlárazás sem jellemző. Az ágazati szereplők 120 ezer hektáron, évente 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot - ismertette.

A vetőmagpiacon ritkán van bármilyen pályázható támogatás. Pedig a támogatás elsősorban a hazai nemesítést és feldolgozást tudná segíteni, hiszen időközben minden neves nemzetközi szereplő megtelepedett az országban, vetőmagüzemet épített, a nagy cégeknek pedig nem okoz gondot a fejlesztés. A 190 milliárd forintos éves termelési értéken belül 70 milliárdnál kisebb a tisztán magyar vetőmagpiac mérete - ismertette Takács Géza.

A vetőmagtermés jóval több mint fele kerül a külpiacokra, az exporton nagyjából egyenlő részben osztoznak az Európai Unión belüli, illetve azon kívüli piacok. Az uniós tagországok közül Németország, Ausztria és Lengyelország jelentősebb partner, valamint a balti államok.

Előállítói oldalon jelentős a konkurencia, elsősorban Franciaországban és Romániában - jegyezte meg az elnök a lapnak.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Pásztor Szabolcs: nincs újabb száj- és körömfájásos eset, de még sokáig fenn kell tartani a védekezést

Pásztor Szabolcs: nincs újabb száj- és körömfájásos eset, de még sokáig fenn kell tartani a védekezést

Már zajlik biztonságos körülmények között a levéli telepen megfertőződött állatok ártalmatlanítása – közölte az országos főállatorvos az InfoRádióban. Arról is beszámolt, jelenleg milyen védelmi intézkedések vannak érvényben, mit kell tenni a háztájiban tartott állatokkal, és hogy szűrik a vadon élő állományt.

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Fél évszázada nem látott járvány tört ki Magyarországon, hatalmas erőkkel zajlik a védekezés

Fél évszázada nem látott járvány tört ki Magyarországon, hatalmas erőkkel zajlik a védekezés

Magyarországon 52 év után újra felbukkant a rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás, amelyet már két hazai szarvasmarha-állományban is azonosítottak, miközben Szlovákiában egyre több telepet érint a járvány. Az országos főállatorvos szigorú óvintézkedéseket rendelt el: április 7-ig tilos legeltetni a fogékony állatokat, és a szállítási korlátozások miatt jelentős gazdasági károk várhatók. A betegség gyorsan terjed, a széllel akár 50 kilométerre is eljuthat, ezért az érintett telepeken tömeges állatleölés zajlik. A járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, ha a betegség a vadállományba is átterjedhet, ami szinte lehetetlenné tenné a kontrollt. Magyarországnak a szigorú járványügyi intézkedések ellenére is hosszú időbe telhet, mire visszanyeri korábbi "mentes" státuszát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×