eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a versenyképességi támogatásról szóló okiratok átadásán a minisztériumban 2020. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Szijjártó Péter: elképesztő hiba az EU részéről

A külgazdasági és külügyminiszter már másfél hónapja kezdeményezte a 800 ezer eurós beruházási limit emelését.

Az Európai Uniónak meg kellene engednie, hogy a tagállamok saját költségvetésükből 800 ezer eurónál több támogatást is adhassanak munkahely-teremtő és -megtartó beruházásokhoz - mondta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalára feltöltött videójában.

Szijjártó Péter az EU külkereskedelemmel és külgazdasággal foglalkozó minisztereinek értekezlete után elmondta: az ülésen szóba került a koronavírus-járvány utáni új világgazdasági helyzet. Mint mondta, biztos, hogy új világgazdasági verseny indul meg, amelyben újak lesznek a szereplők közötti erőviszonyok és a szabályok is.

"Ebben az új világgazdasági versenyben csak akkor lehetünk sikeresek európai szinten, hogyha támogatjuk azokat a vállalatokat, amelyek beruházásokat hajtanak végre a kapacitásaik bővítése, illetve a technológiai fejlettségük javítása érdekében" - jelentette ki a miniszter. Hozzátette:

"ha az Európai Unió elhibázza, és nem támogatja ezeket a vállalatokat, akkor egész Európa versenyhátrányba tud kerülni, és az elveszett munkahelyeket nem lehet pótolni".

Emlékeztetett, hogy az EU vállalatonként legfeljebb 800 ezer eurós támogatást enged a munkahelyteremtés vagy a technológiai modernizáció érdekében végrehajtott beruházásokhoz. Hozzátette: Magyarország ezt kihasználja, az itt működő vállalatok beruházásait a kormány 50 százalékban támogatja - 800 ezer euróig - így 806 magyar vállalat számára biztosít a 377 milliárd forintnyi beruházásukhoz körülbelül 170 milliárd forintnyi támogatást, és ezzel több mint 143 ezer munkahely megmentése válik lehetővé.

Szijjártó Péter jelezte, hogy a 800 ezer eurós limit emeléséről másfél hónapja kezdeményeztek tárgyalást az Európai Bizottsággal, amely egyelőre nem reagált. "Ezt elképesztő hibának tartom. Békeidőben is elfogadhatatlan, hogy ilyen kérelemre másfél hónap alatt nem tudnak választ adni, de különösen elfogadhatatlan ez akkor, amikor a világjárvány miatt gazdasági veszélyhelyzet van" - mondta. Úgy vélte, az, hogy a bizottság másfél hónap alatt nem reagált, mutatja, hogy "miért vált sok esetben jelentéktelenné az európai koordináció a tagállamok között" az elmúlt hónapokban. Jelezte:

amint a javaslat "zöld lámpát kap", indul a magyar támogatási rendszer.

Szijjártó Péter elmondta: az ülésen tárgyaltak arról is, milyen kiszolgáltatott volt Európa a világjárvány idején, a védekezéshez szükséges eszközök döntő többségét külső forrásból kellett beszereznie az országoknak. A miniszter szerint nem lehet "pusztán piacgazdasági kérdés", hogy ezeket a - többek között maszkok, lélegeztetőgépek, védőruhák előállítására vonatkozó - kapacitásokat az EU létrehozza. Mint mondta, ez stratégiai kérdés, ez szükséges ahhoz, hogy Európa ne legyen ennyire kiszolgáltatott a járvány esetleges második hullámában, vagy egy új járvány megjelenésekor.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy tárgyaltak a szabadkereskedelmi megállapodásokról, és szorgalmazták, hogy az EU gyorsítsa fel a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az EU és partnerei között. Hozzátette: a magyar vállalatok nemzetközileg versenyképesek, ezért minél szabadabb a nemzetközi kereskedelem, az annál jobb a magyar vállalatoknak.

Szijjártó Péter jelezte: a koronavírus-világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, és Magyarország nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezésben is jól teljesített.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×